Piti Ferenc: Anjou–kori Oklevéltár. LII. 1368. (Budapest–Szeged, 2023.)

Documenta

215 örökre iktatta, de mivel e birtokot Wlk eddig sosem különítette el határjelek emelésével mások birtokjogaitól, és ezért Klára, nem tudván a birtok méretét, azt és tartozékait a megfelelő módon nem tudta használni, ezért Wlk a királyi oklevélben foglalt kötelezettség alatt vállalta a bán másik oklevelével, hogy jún. 4-én (f. II. p. S. Trinit.) Klárával v. annak képviselőjével Rotolechicha birtokra megy, és a bán embere és a káptalan tanúsága jelenlétében (akiket a felek közösen vezetnek oda) megmutatja a birtok valós és régi határait, amikkel azt ő eddig birtokolta, majd új határjelek emelésével mások birtokjogaitól elkülönítve Klárának hagyja minden haszonvétellel. Ezért a bán kéri a káptalant, hogy küldjék ki tanúságukat, akinek jelenlétében Vitéz (Miles) János fia: Mihály mester v. Zala (dict.) Egyed fiai: György v. Pál, v. Ztanomer fia: Márk v. István fia: Péter v. turopoljei (campus Zagrabiensis) Chernk fia: Mykech v. Kastanicha-i János fia: Miklós mester báni ember (Wlk részére), ill. András fia: Melles (dict.) András v. a Cris megyei János fia: István v. Alaz (dict.) András v. Tamás fia: Péter v. Domokos fia: György v. Beke fia: Tamás báni ember (Klára részére) jún. 4-én Ratolechicha birtokot a szomszédok összehívásával járják be és új határjelek emelésével mások birtokjogaitól a valós és régi határok szerint elkülönítve hagyják Klárának minden haszonvétellel örök birtoklásra, ha nem lesz ellentmondó. Az esetleges ellentmondókat idézzék Wlk ellenében a bán elé, majd a káptalan tegyen jelentést. D. Zagrabie, in vig. Penth., a. d. 1368. Á.: a 445. számú oklevélben. K.: Z. III. 350–352. (Á.-ban.); Smič. XIV. 133–134. R.: Halász É., Szlavón 312. szám. 389. 1368. máj. 27. Visegrád Vilmos pécsi püspök, [I.] Lajos király (H) kápolnaispánja és titkos kancellárja előtt Gyuro-i Benedek fia: István és Gyuro-i Jakab fia: János megvallották, hogy a köztük 12 juh (pecus) és 1 disznó miatt létrejött perben fogott nemes bírók elrendezésével úgy egyeztek meg, hogy István jún. 5-én (2. die oct. Penth.) a vasvári káptalanban esküt tesz arról, hogy János ezen állatait nem vette el. D. in Wissegrad, sab. an. Penth., a. d. 1368. E.: Dl. 49 732. (Rumy cs. lt. 56. 72.) Papír. Hátlapján azonos kéztől tárgymegjelölés, pecsét körvonalában: ad assecuracionem Pauli dicti Tuluk de Abusrian [!]. Kortárs kéztől: solvit una. 390. 1368. máj. 27. Visegrád Vilmos pécsi püspök, [I.] Lajos király (H) kápolnaispánja és titkos kancellárja előtt megjelent egyrészről Tyak nembeli Tyak-i János fia: János mester, másrészről Alber-i Nemet (dict.) István (Gyuro-i Benedek fiai: Balázs, Péter és Imre, valamint Gyuro-i Benedek fia István fia: László nevében ügyvédvalló levél nélkül), és János