Piti Ferenc: Anjou–kori Oklevéltár. LII. 1368. (Budapest–Szeged, 2023.)

Documenta

209 tudományvevő és tilalmazó jelentését, miszerint a királyi és a káptalani emberek Nyul faluban, valamint a szomszédos és megyei falvakban megtudták, hogy az oklevélben felsorolt győri hospesek szőlői mind a Beel-i Szt. Móric-egyház földjén vannak, a Nyul falu területén levő Felkerth (dict.) domb a Beel-i egyházé, a mondott szőlők és az ezen dombon levő szőlők tizedei a Beel-i egyházhoz és apáthoz tartoznak, majd az apát ezen hospeseket (akiknek tehát szőlőik vannak egyháza földjein) a faluban tilalmaztatta attól, hogy ezen szőlőkből a tizedeket másnak fizessék, mint neki és Beel-i egyházának (l. Anjou-oklt. XXX. 681. szám); 3) Kálmán győri püspök 1350. júl. 13-án, Győrött (Jaurinum) kiadott privilegiális oklevelét, amiben a püspök a veszprémi káptalan mondott oklevelében felsorolt, Felkerth kis hegyen levő szőlők tizedeit ezen hegy tizedeivel együtt, amiket püspöki elődei és az ő tizedszedői elfoglaltak, Miklós, a Beel-i Szt. Móric-monostor apátja kérésére és oklevélbemutatása alapján a monostornak visszaadta (l. uo. XXXIV. 528. szám); 4) a Szt. Márton-konvent 1357. évi, a király parancslevelét átíró tudományvevő jelentését, miszerint a királyi és konventi emberek nov. 10-én (f. VI. an. Martini) Győr megyében nyíltan és titokban megtudták nemesektől, nem nemesektől és bármiféle helyzetű és állapotú egyéb emberektől, és főleg azon faluk lakóitól, akik Feelkerth hegyen telepített szőlőket birtokolnak, hogy Woryu (dict.) Benedek Feelkerth hegyet, ami Nyul birtok területén van és emberemlékezet óta a Beel-i apáthoz és egyházhoz tartozik teljes joggal, hatalmaskodva elfoglalta és addig elfoglalva tartotta a Beel-i egyház joga sérelmére; 5) Kont Miklós egykori (pridem) nádor, a kunok bírája [1366. máj. 30-i] oklevelét, amiben Pál testvér, a Beel-i monostor apátja tiltakozott, hogy az egykor királyi Nyul teljes birtok és az abban fekvő Felkerth rész, ami akkor Meger-i Voryu (dict.) Benedeknél volt és aminek és szőlődombjának tizedeit mindig is a Beel-i monostornak szolgáltatták ki eddig, az ő monostoráé oklevelekkel, ezen birtokot és birtokrészt az elfoglalóitól a megfelelő időben vissza akarja szerezni, és addig is ezek, a tizedeik és más jogaik elvételétől az ország joga (lex) szerint tilalmazta Benedeket és másokat (l. uo. L. 408. szám); 6) a Szt. Márton-konvent [1366. júl. 2-i], a királynak szóló tudományvevő oklevelét, miszerint a királyi és káptalani emberek Győr megyében megtudták, hogy a Nyul birtok határain belül fekvő Feelkeerth nevű földrész (ami akkor Meger-i Voryu dict. Benedek kezén volt) tizedei emberemlékezet óta mindig is a Beel-i monostoré és annak rector-aié voltak, és néhány évig Kálmán győri püspök e tizedeket a korábbi apátok engedélyéből minden évben a Beel-i monostornak adandó 2 tunella (v. akörüli) borért bérelte és beszedte (l. uo. L. 578. szám). Mindezek után Benedek bemutatta az alábbiakat: 1) [I.] Lajos király 1348. nov. 3-án, Budán kiadott nyílt oklevelét, miszerint meg kívánván őrizni Péter fia: Pál ifjút összes jogaiban, főleg Meger nevű birtokában és tartozékaiban, amiket [I.] Károly király adott neki hű szolgálataiért, Meger birtokot minden haszonvétellel (főleg a Nyulfyl falu melletti, ahhoz tartozó Megere erdővel, amiben akkor szőlők voltak telepítve) Pálnak és általa fivérének (carnalis frater): Benedeknek és örököseiknek adta királyi új adomány címén, megparancsolva a Megere erdőben szőlőt birtokló nemeseknek és bármiféle egyéb helyzetű és állapotú embereknek, akik ezen erdőt bármi módon elfoglalva tartják v. elfoglalni akarják, hogy adományának megfelelően ezen erdőt Pálnak és Benedeknek adják