Piti Ferenc: Anjou–kori Oklevéltár. LI. 1367. (Budapest–Szeged, 2022.)

Documenta

100 122. 1367. márc. 1. Sáros Mihály mester, Konth Miklós nádor vicecomes-e és a Sarus-i szolgabírók tudatják, hogy Máté comes szolgabíró és Delne-i Tar (dict.) Péter (akiket Lypolch-i Denk fia Sándor várnagya: András kérésére küldtek ki a pecsétjükkel tudományvételre) a pecsétjüket visszahozva elmondták, hogy nemesektől, nem nemesektől és bármiféle egyéb helyzetű és állapotú emberektől, főleg Lipolch birtok szomszédaitól megtudták, hogy Lipolch-i Lukács fiai: Péter és Sándor febr. 14. táján (circa fe. Valentini) a cinkosaikkal Sándor mester Eghazaslipolch nevű birtokáról a Szabó (Sartor) Jakab nevű jobbágyát a javaival együtt elvitték, majd azután (p. fe. Valentini) Sándor mester Felseulipolch nevű birtokára menve annak másik jobbágya: Péter falunagy 4 ökrét elvették, továbbá Sándor mester egy jobbágya házát Eghazaslipolch birtokról a jobbágyaikkal hatalmaskodva elvitették, perfüggés idején. D. in Sarus, f. II. p. Mathie, a. d. 1367. E.: Dl. 5530. (NRA. 447. 23.) Papír. Hátlapján azonos kéztől tárgymegjelölés, valamint 1 nagyobb és 4 kisebb zárópecsét töredékes nyoma. 123. 1367. márc. 3. [I.] Lajos királynak (H, Da, C, Ra, Se, G, L, Co, Bu, princeps Sal., montis S. Angeli d.) Zudar (dict.) Péter mester, királyi udvar- és pohárnokmester a maga és fivérei: István, Mihály, György, János és Imre nevében bemutatta az alábbiakat: 1) 1366. aug. 18-i, új nagypecsétes nyílt oklevelét a szlavóniai (regnum nostrum Sclauonie), Zágráb megyei Petryna és Kenezapolyan királyi birtokok adományozásáról mind szolgálataikért, mind csereként; 2) a zágrábi káptalan 1366. szept. 4-i zárt jelentését ezek iktatásáról (l. Anjou-oklt. L. 766. és 819. szám). Péter kérésére az uralkodó, aki kormányzása hivatalából fakadóan a neki hűen szolgálók érdemeit viszonoznia kell és bőségesen jutalmaznia, megfontolva Péter és fivérei szolgálatait, amiket hosszú lenne felsorolni és leírni, de közülük néhányat felidéz – amikor a király Magyaro. (H) koronájának elnyerése után rögvest (statim et inmediate) összegyűjtötte erős seregét és királyi hada sokaságával Poroszo.-ba (Pruscya) ment Krisztus ellenségei, a litvánok (Lythwani) ellenében, Péter mester (akkor a királyi aula ifja) életveszélyes sebet kapott a jobb kezén (ahogy azon ezt a sebhelyek mutatják); majd mikor a király Apulia-ba ment erős sereget gyűjtve a fivére: András király (Je, Si) halálának megbosszulására, Péter fivére: Mihály nyíllövéstől súlyosan megsebesült; abban a királyi seregben, amit az uralkodó az akkori megrögzött ellenségei: a velenceiek (Veneti) ellen alakított, Péter mester a Sykach vár előtt a lábán életveszélyesen megsebesült, több kődobás -v. lövés érte a testén; amikor a király Poroszo.-ba (regnum Pruscie) harmadjára ment személyesen, Péter mester Belz vár alatt a lábán súlyosan megsebesült; amikor az uralkodó a velenceiek által elfoglalva tartott királyi jogai visszaszerzésére a Terusina nevű városukat és annak kerületét (contrata) megtámadta, Péter mester egy oroszlán vakmerőségével, mindenkin túltéve a király kormányzása és honor-ja érdekében magát a veszélyeknek nem félvén kitenni, testét lovak lábai taposták meg, az egyik fivére (frater uterinus) és