Piti Ferenc: Anjou–kori Oklevéltár. LI. 1367. (Budapest–Szeged, 2022.)

Documenta

434 kétszereséért, 50 márkáért; valamint átírták 1307. okt. 9-i oklevelüket is (l. Anjouoklt. II. 242. szám); 4) A Symig-i konvent 1340. okt. 14-i oklevelét (l. uo. XXIV. 604. szám); 5) a veszprémi káptalan 1345. dec. 8-i oklevelét (l. uo. XXIX. 871. szám); 6) a király 1345. júl. 28-i oklevelét (l. uo. XXIX. 458. szám); 7) a Symig-i konvent 1359. márc. 21-i (f. V. p. Reminiscere, a. d. 1359.) nyílt oklevelét, miszerint Paska fiai: László és Jakab mesterek Lacho leánya: Katalin leánynegyede és annak anyja hitbére és jegyajándéka ügyében, amik neki Lacho birtokrészéből járnak, becslés után elégtételt adtak; 8) a Symig-i konvent 1346. évi oklevelét (l. Anjouoklt. XXX. 208. szám); végül Paska fiai képviselője kinyilvánította Perthold, Tamás és Kelemen testvérek, a Tykon-i egyház apátjai nyílt okleveleivel, hogy ők az egyházuk Symig megyei Chychol-on levő predium-át évenkénti 1 márkáért Paska fiainak bérbe adták. Mindezekkel szemben a pannonhalmi apát képviselője, Fodor (dict.) Miklós bemutatta az alábbiakat: 1) A fehérvári káptalan 1260. márc. 31-i privilegiális oklevelét, miszerint színük előtt megjelent egyrészről Bonifác testvér, a pannonhalmi Szt. Márton-monostor szerzetese az apát és a monostor nevében, másrészről Voya nembeli Gabryan fia: Gabrian és a fia: Bagamer, és utóbbiak a Chychol nevű, a monostoréval szomszédos örökjogú földjükből 6 ekényit telek- és szántófölddel, kaszálókkal és erdőkkel eladtak szavatosság vállalásával az apátnak és monostornak 30 ezüstmárkáért (stateralis argenti), mely összeget Bonifáctól megkapták a káptalan előtt; 2) a győri káptalan 1262. évi privilegiális oklevelét, miszerint színük előtt megjelent egyrészről Voya nembeli Gabriel fia: Gabrian a maga és fiai: Bagamer és Péter nevében, másrészről Favus, a pannonhalmi Szt. Márton-monostor apátja, és Gabrian a Chychol-i és fehéregyházi (Alba ecclesia) birtokait minden tartozékkal (szántóföld, kaszálók, erdők, szőlők) az apátnak és monostorának (aminek az ő elődei is számos kegyes adományt tettek) a saját és övéi lelkéért örökadományul (elemosina) adta; 3) a Symig-i konvent 1261. évi privilegiális oklevelét, miszerint Chychol-i Benedek fia: Pál a Chychol faluban levő örökjogú földjéből 60 hold szántóföldet és 7 hold telket (sedes curiarum) egy berek felével (ami 25 holdnyi) eladta 7 márka ezüstért (argenti ponderati) Favus-nak, a pannonhalmi Szt. Márton-monostor apátjának; 4) a Symig-i konvent 1340. szept. 29-i oklevelét (l. Anjou-oklt. XXIV. 565. szám); 5) a veszprémi káptalan 1345. szept. 8-i oklevelét (l. uo. XXIX. 516. szám); 6) a veszprémi káptalan 1346. márc. 21-i oklevelét (l. uo. XXX. 210. szám). A Paska fiai képviselője által bemutatott oklevelek szerint tehát Chychol-i Pál fia: Benedek Chychol birtoknak az apját: Pált illető felét a fehérvári káptalan előtt 1299-ben [!] a sógorának, Korontar-i Tyuan fia: Descen-nek adta szavatosság vállalásával, majd a Chychol-i István fiaival: Gergellyel és Miklóssal közösen bírt részeit a budai káptalan előtt 1304-ben István ezen fiainak adta arra az esetre, ha örökös nélkül hunyna el, Chychol-i Kozma fia: Péter pedig a Chychol-i földjét (kivéve azt a földet, amit István fiainak: Gergelynek és Miklósnak a Symig-i konvent oklevelével elzálogosított) Pál fia: Benedeknek, István ezen fiainak és Desce-nek, Chychol-i nemeseknek 25 márkáért 10 évre a Symig-i konvent előtt elzálogosította, de aztán tőlük nem váltotta ki, 1340-ben pedig a Symig-i konvent oklevele szerint egyrészről Chychol-i Deze fia: Lacho és Chychol-i Bede fia: Miklós, másrészről Chychol-i Fekete (Niger) Péter