Piti Ferenc: Anjou–kori Oklevéltár. LI. 1367. (Budapest–Szeged, 2022.)

Documenta

406 703. 1367. okt. 13. Az erdélyi káptalan jelenti Péter erdélyi alvajdának, hogy levelének megfelelően (l. 585. szám) emberével, Machkas-i Darabus (dict.) Mihállyal kiküldték tanúságul kanonoktársukat: Mihály mestert, akik szept. 27-én (in fe. Cosme et Damiani) Mariatelke birtokot a szomszédok összehívásával régi határai mentén bejárták, ahol szükséges volt, a régiek mellé új határjeleket emelve, és mások birtokjogaitól elkülönítve Ottó apátnak és egyházának hagyták örök birtoklásra. Mariatelke birtok határai: kis hegyen határjel (meta perforata); út; Berch; Mariatelkefeu nevű hely; erdő; berek; Kyralkutafeu hely és Mariatelkefeu között bozótos (rubetum); Zenthmihaltelke-re tartó út; Berch Kyralkutafeu fölött; Rauazlyuk nevű hely; Doruosto nevű mocsaras föld mellett 3 régi határjel, amik elkülönítik a monostor Mariatelke nevű birtokát, Zomorduk és Budatelke birtokokat, és ezen határjeleket a Zomorduk-i és Budatelke-i nemesek Mariatelke birtok valós határjeleinek megerősítve békés birtoklásra hagyták. Ezután az apát képviselője Mariatelke birtok többi határjelét is meg akarta mutatni, de mivel a Zomorduk-i és Budatelke-i nemesek ezek ügyében pereskednek egymással és Mariatelke nagy részét a saját birtokukhoz akarták csatolni, ezért amíg e nemesek közt a pert le nem zárják, e határjeleket a korábbi állapotukban hagyták. D. quind. Mychaelis, a. d. 1367. E.: Dl. 28 919. (KKOL. Metales. B. 21.) Papír. Hátlapján középkori és újkori kezektől tárgymegjelölések, valamint zárópecsét töredékes nyoma. Á.: 1. Kolozsmonostori konvent, 1783. Ue. jelzet alatt. 2. Ua., 1761. Dl. 73 673. (Teleki cs. marosvásárhelyi lt. 30.) K.: Teleki I. 154–156; Doc. Rom. Hist. C. XIII. 433–435. (román fordítással) R.: Erdélyi Okm. IV. 639. szám. 704. 1367. okt. 14. Visegrád László, Opulia hercege, nádor (V), a kunok bírája a Scepus-i káptalannak: elmondták neki az óbudai apácák nevében, hogy azok Scepus megyei Somogy nevű birtokán szükség van a bejárásra, határjelek emelésére és a mások birtokjogaitól való elkülönítésre a nádori és káptalani emberek által. Ezért a nádor kéri a káptalant, hogy küldjék ki tanúságukat, akivel Senthpetur-i László mester litteratus v. Iwanusfalua-i Lőrinc fia: Tóbiás litteratus v. Granch-i Jakab fia: Lőrinc nádori ember Somogy birtokot a szomszédok összehívásával járja be régi határai mentén, a régiek mellé a szükséges helyeken új határjeleket emelve, és mások birtokjogaitól elkülönítve hagyja az apácáknak örök birtoklásra, ha nem lesz ellentmondás. Az esetleges ellentmondókat idézze az apácák ellenében a nádor elé, majd a káptalan tegyen jelentést. D. in Wyssegrad, f. V. an. Galli, a. d. 1367. Á. és Má. 1-4.: a 727. számú oklevélben.