Piti Ferenc: Anjou–kori Oklevéltár. LI. 1367. (Budapest–Szeged, 2022.)

Documenta

333 E.: 1. Dl. 84 284. (Lónyay cs. lt. 1. 4.) Papír. Hátlapján újkori kezektől tárgymegjelölések, valamint pecsét töredékes nyoma. 2. Dl. 85 392. (Sztáray cs. lt. 177.) Erősen foltos papír. Hátlapján újkori kéztől tárgymegjelölés, valamint pecsét nyoma. R.: Sztáray I. 353. 550. 1367. aug. 14. János prépost és a Lelez-i Szt. Kereszt-egyház konventje előtt Berench-i Domokos fiai: János és Szaniszló megvallották, hogy a béke kedvéért és Zabouch megyei birtokaik hasznáért egymás között olyan osztály tettek, hogy Benk birtok fele és a teljes Monorous birtok Jánosnak, Kenez, Ladan és Berench birtokok fele Szaniszlónak jutott. A Bihor megyei Monostor birtokon egy utca (linea) fele az egyháztól kezdve Debrechen felé Jánosé, másik fele Hothaz felé Szaniszlóé lett. A Zemplen megyei Zigan birtokon egy utca azon része, ami Nagy (Magnus) János házától a másik Zigan birtok felé tart, Jánosé, az utca másik része Domorad felé Nagy (Magnus) János házával együtt Szaniszlóé lett; Miklós hospes 1 telke (curia) István fia: László birtokrésze szomszédságában Jánosnak, a többi rész Domorad felé Szaniszlónak jutott (mindezek minden haszonvétellel, mások jogának sérelme nélkül). Amelyikük ezen osztályt visszavonja, a per kezdete előtt 40 forintot fizessen, a bíró része nélkül. Ha valamelyikük peres úton részt veszítene, az osztályt megismétlik az elveszett rész kiegészítése érdekében. Ha István fia: László v. fiai Monorous birtok felét Jánostól bírói úton visszaszerzik, akkor Szaniszló ...... birtok felét Jánosnak per és ellentmondás nélkül átadja. D. in vig. Ass. virg. glor., a. d. 1367. Fk.: Dl. 96 432. (Vay cs. berkeszi lt. 421.) Foltos. R.: Vay berkeszi 260. szám. 551. 1367. aug. 15. Buda [I.] Lajos király (H) a budai (novus mons Pestiensis) és a Pest-i bíróknak, esküdteknek, polgároknak és hospeseknek, valamint a kereskedőknek és egyéb embereknek, akik a budai várban (in castro Pestiensi) és annak kerületén (districtus) kívül haladnak áruikkal: [IV.] Béla király (H) az ünnep- és mindennapi vásár vámját, amit akkor a királynak szedtek be a budai várban és annak kerületén kívül, a Nyulak szigeti Boldogságos Szűz-kolostor apácáinak adományozta és annak fizetését szabályozta privilégiumában, majd Tamás esztergomi érsek királyi parancsból e vám fizetését némi bizonytalansággal úgy értelmezte, hogy az apácák részére a budai vár kerületében, a váralján (in suburbio) és Pesten (antiqua Pesth) is vámot kell fizetni, mivel ez volt az adomány szándéka (ahogy mindezt az uralkodó Béla király és Tamás érsek privilegiális, neki bemutatott okleveleiben látta). De most elmondták neki az apácák nevében, hogy a címzettek ezen vám kifizetésének makacsul ellenállnak, és azt nem fizetik meg nekik az apácáknak a fenti módon. Mivel a király tudja, hogy ezen apácák, beleértve a szegényeket és a szemlélődő életet folytatókat, leginkább