Piti Ferenc: Anjou–kori Oklevéltár. LI. 1367. (Budapest–Szeged, 2022.)

Documenta

302 vétlen jobbágyai 50 sóját és 6 köböl lisztjét hatalmaskodva elvette. D. sab. an. Margarete, a. d. 1367. E.: SNA. Leleszi prépostság mlt. Acta saeculi 1300. 165. (Df. 233 772.) Papír. Hátlapján azonos kéztől tárgymegjelölés, valamint zárópecsét töredékei. 485. 1367. júl. 11. Szentimre Péter erdélyi alvajda tudatja, hogy amikor írásban kérte a Kulusmunstra-i Szűz Mária-konventet – küldjék ki tanúságukat, akivel notarius-a: Miklós mester v. Tyur-i Balázs fia: László v. Tate-i Márton fiai: László és István, v. Mychalchfolua-i Bakou alvajdai ember júl. 1-jén (oct. Nat. Johannis Bapt.) az Egrus-i apát Monera és az erdélyi káptalan Chergeud birtoka közötti vitás földrészt a szomszédok összehívásával a káptalan okleveleinek megfelelően járja be a szükséges helyeken új határjeleket emelve, királyi mértékkel mérje meg, ha pedig mérni nem lehet, akkor megtekintve termékenységét, értékét, minőségét és mennyiségét, elfogultság nélkül szemmel becsülje fel az ország szokása szerint, majd iktassa azt a káptalannak az apát, a Monera-i népek és mások ellentmondása esetén is, a káptalan pedig tegyen jelentést –, az válaszolt neki az ügyben (l. 466. szám). Az alvajda, akinek hivatalánál fogva mindenkit segítenie kell a maga jogában, főleg a színe előtt létrejött perekben, és (amennyire tudja) a hatalmaskodó vakmerőségeket megakadályozni, a konvent válasza alapján értesülve, hogy bírói meghagyásának megfelelően a földrészt az erdélyi káptalannak iktatták, azt minden haszonvétellel a káptalan okleveleiben foglalt határok alatt a káptalannak hagyja örök birtoklásra bírói hatáskörénél fogva, más jogának sérelme nélkül. Arról, hogy a földrész becslése a Monera-i népek hatalmaskodó ellenállása miatt nem történhetett meg, akkor szolgáltat majd igazságot a jog rendje szerint, amikor a káptalan tagjai el akarnak járni az ügyben. Erről függőpecsétjével ellátott privilegiális oklevelet bocsát ki a káptalannak. D. in S. Emerico, 4. die quind. Nat. Johannis Bapt., a. d. 1367. prenotato. Á.: 1. Lackfi Imre erdélyi vajda, 1372. ápr. 19. Dl. 5980. (Erdélyi kincstári lt. Fisc. 1. 58. D.) 2. Lackfi Miklós erdélyi vajda, 1368. jún. 4. után. Dl. 5358. (Uo. 1. 58. C.) Hiányos. Eltérő névalakja: Culusmunstra. K.: ZW. II. 300–301; Doc. Rom. Hist. C. XIII. 411–413. (román fordítással) R.: Erdélyi Okm. IV. 618. szám. 486. 1367. júl. 13. [I.] Lajos királynak (H, Da, C, Ra, Se, G, L, Co, Bu, princeps Sal., montis S. Angeli d.) Leleuch-i Doboz fia István fia: György a maga és fivére: Mikus ~ Mykus nevében bemutatta [IV.] Béla király (H) 1254. évi privilegiális oklevelét (melynek pecsétje a régisége és hanyag őrzése miatt sérült volt), amiben megerősítette Iwanka-nak (István fiai elődjének) az egykor Leleuch földből határokkal elkülönített 3 ekényi