Piti Ferenc: Anjou–kori Oklevéltár. LI. 1367. (Budapest–Szeged, 2022.)

Documenta

266 mondtak ellent; e gáttól észak felé emelt néhány új határjelről Pál és Lőrinc azt mondták, ezeket mind a használati földjükön emelték, ezt az okleveleikkel tudják igazolni, és ezek emelésének ellentmondtak; Debrew-i Miklós ezután meghagyta, hogy a felek: Zanthow-i Pethew fiai: János és István mesterek, ill. Wetes-i Péter fiai: Pál és Lőrinc, valamint a Zathmar-i bíró, esküdtek és hospesek az okleveleiket e vitás földrészről együtt mutassák be jan. 13-án a királyi kúriában; 4) [IV.] Béla király 1238. évi, uralkodása 3. évében kiadott privilégumát (l. Reg. Arp. 646. szám), miszerint színe előtt megjelent egyrészről Kuplon nembeli Baas fia: Moch, másrészről ue. nembeli Pethe fia: Pete mester a rokonaival (András fia: Simon, Iwancha fia: László, Gergely fiai: Pete és Kázmér és mások) és szomszédaival, és Moch megvallotta, hogy a Zathmar megyei Ekkul nevű örökjogú földjéből eladott Pete mesternek 5 márka ezüstért 4 ekényi földet a Pelaharazta nevű berekkel együtt (az oklevél tartalmazta a határokat a felek elmondása alapján). Az oklevelek bemutatása után Péter fiai: Pál és Lőrinc azt mondták, hogy Pethe fia: Pethe, az ő elődük az Ekkul földből kihasított 4 ekényi földet Baas fia: Moch-tól, az unokatestvérétől (frater patruelis) vette meg, és Béla király oklevelének kibocsátása óta ők és elődeik mindig is e föld békés tulajdonában voltak a privilégiumban levő határok alatt, a teljes Ekkul (amiből a mondott földet kihasították) és Baas fia: Moch összes egyéb birtoka és birtokrésze pedig, mivel Moch örökös nélkül hunyt el, rájuk mint Moch nemzetsége (generacio) tagjaira háramlottak, és Moch földjei mellett saját örökjogú birtokrészeik is vannak, ők mindig ezek békés tulajdonában voltak, de ezen vásárolt és örökjogú földjeikből Bálint olvasókanonok és Debrew-i Miklós nagy földrészeket iktattak határjelek emelésével Pethew fiainak: Jánosnak és Istvánnak és a Zathmar-i polgároknak. Erre Pethew fia: János (a maga és fivére: István nevében a váradi káptalan ügyvédvalló levelével), továbbá György litteratus és Pál fia: János, Zathmar-i polgárok (a Zathmar-i bíró, esküdtek és polgárok nevében azok ügyvédvalló levelével) bemutatták az alábbiakat: 1) az országbíró [1366.] aug. 10-i (10. die oct. Jacobi), a váradi káptalannak küldött döntéshozó oklevelét, miszerint színe előtt István fia János fia: Nagy (Magnus) Péter Zathmar-i hospes (a Zathmar városbeli bíró, esküdtek, polgárok és hospesek nevében azok ügyvédvalló levelével) a váradi káptalan idézőlevelének megfelelően aug. 1-jén (oct. Jacobi) Zanthow-i Adas (dict.) Pethew fiai: János és István ellenében (akik közül János jelent meg a maga és fivére: István nevében a váradi káptalan ügyvédvalló levelével) bemutatta az országbíró 1364. évi két döntéshozó, a váradi káptalannak küldött oklevelét, valamint az országbíró és a váradi káptalan további okleveleit, amik szerint először Geych-i Péter királyi ember Domokos mester kanonok, a váradi káptalan országbírói írásos kérésre kiküldött tanúsága jelenlétében a Zathmar-i bírót, esküdteket és hospeseket a városhoz tartozó Bezermentheleke és Porchogo, más néven Malkathelek nevű földek iktatásának tilalmazása miatt Pethew fiai ellenében a királyi jelenlét elé idézte; majd a per az országbíró előtt különféleképpen (diversimode) folyt, végül (mivel Pethew fiai azt mondták, hogy Bezermentheleke az ő Doob nevű birtokukhoz, Porchogo pedig az Amoch nevű birtokukhoz tartozik) a Doob és Amoch birtokokról kiadott okleveleik bemutatásáig jutott hosszan húzódva, és Pethew fiai bemutatták [I.] Lajos király (H) 1357. máj. 3-án, uralkodása 16.