Piti Ferenc: Anjou–kori Oklevéltár. LI. 1367. (Budapest–Szeged, 2022.)

Documenta

246 374. 1367. máj. 29. A Scepus-i Szt. Márton-egyház káptalanja János testvér, a Scepus-i ciszterci rendi Szűz Mária-monostor apátja kérésére (mivel az utak veszélyei miatt eredetijében nem meri magával vinni) és oklevél-bemutatása alapján függőpecsétes oklevelében átírja [I.] Lajos király (H, P [!], Da, C) 1364. évi [záradékával ellátott] (l. Anjouoklt. XLIII. App. 50. szám) 1347. évi ép és gyanútól mentes privilégiumát (l. Anjou-oklt. XXXI. 1001. szám), amin 2 kettőspecsét volt: az Erdélyben (in partibus Transylvanie) [! ∋: Boszniában (in partibus Wzure)] elveszett, ill. az új. D. in eodem nostro capitulo memorato [!], f. VI. p. oct. Pasche d., a. eiusdem 1367. K.: F. IX/4. 85–85. (Hevenesi XL. 428–434. alapján.) 375. 1367. máj. 30. Visegrád [I.] Lajos király (H) a Lelez-i konventnek: elmondta neki Komlood-i Vörös (Rufus) Péter fia: Miklós, hogy őt Darah-i Chaal [!] fia: Miklós 3 éve (in anno cuius nunc 3. instaret revolucio) Komlood birtokon megölte volna, hacsak el nem menekül, a Komlood nevű birtoka terméseit és hasznait hatalmaskodva és jogtalanul használja, és bizonyos gabonakepéit a mezőről hatalmaskodva elvitette. Ezért a király utasítja a konventet, hogy küldjék ki tanúságukat, akivel Vra-i Kobak (dict.) Pál v. Geech-i László v. Geech-i Mihály v. Eger-i Péter fia: Imre v. Tamás fia: Jakab királyi ember tudja meg minderről az igazságot, majd a konvent tegyen jelentést. D. in Vissegrad, 4. die Asc. d., a. eiusdem 1367. E.: SNA. Leleszi konvent hh. lt. Acta anni 1367. 11. (Df. 219 764.) Papír. Hátlapján azonos kéztől tárgymegjelölés, valamint kis zárópecsét nyoma. 376. 1367. máj. 30. Visegrád Vilmos pécsi püspök, [I.] Lajos király (H) kápolnaispánja és titkos kancellárja előtt egyrészről Pál testvér, a Beel-i Szt. Móric-monostor apátja, másrészről János fia: Péter, Vesprim-i nemes (László veszprémi püspök, a királynéi aula kancellárja clientulus-a) elmondták, hogy a monostor Kayar nevű, a Balatinum vizének caput-ja mellett levő birtokrésze – amit Vesprim-i ezen János és a fia: Péter a Beel-i monostortól és rector-aitól adomány és bérlet címén (donaticio et eciam feudali titulo) bizonyos időn át eleddig birtokoltak – tartása (conservacio) okán Bubeek István comes országbíró előtt közöttük létrejött perben László veszprémi püspök elrendezésével úgy egyeztek meg, hogy Péter a Kayar birtokrészt minden tartozékkal visszaadta az apátnak és a monostornak mint sajátjukat, az apja és az ő részére e birtoktartás ügyében kiadott okleveleket érvénytelenítve. Viszonzásul az apát (a veszprémi püspök kérésére és annak támogatását remélve a monostor ügyeiben) kegyesen elengedett Péternek minden bírságot, amikben a mondott per idején Pétert a bíróságon való meg nem jelenésért az apát és monostora ellenében elmarasztalták, továbbá elengedett neki minden olyan pénzkifizetést, amiket a