Piti Ferenc: Anjou–kori Oklevéltár. LI. 1367. (Budapest–Szeged, 2022.)
Documenta
148 207. 1367. ápr. 6. A győri káptalan jelenti [I.] Lajos királynak (H), hogy Bubeek István comes országbíró döntéshozó oklevelét megkapva az abban foglaltak elvégésére Miklós fia: János mester királyi emberrel László pannonhalmi (Sacer mons Panonie) apát [részére]) Jecclin [fia:] Miklós mestert, János fia: György királyi emberrel Jakab néhai pozsonyi bíró fiai: István és [Pál] mesterek részére pedig Mihály mester dékánt, kanonoktársaikat kiküldték tanúságul, akik márc. 31-én (oct. diei medii [Quadr.], f. IV.) és a köv. napokon Dyenes (ami az apáté) és Myser (ami Jakab fiaié) birtokokra mentek a szomszédok, valamint Fodor (dict.) Miklós, az apát képviselője és Jakab fia: István jelenlétében, és először Myser birtokot István mutatása és az általa ott bemutatott, határokat tartalmazó királyi oklevele alapján [bejárták]: 3 határjel, az egyik kelet felől Myser falut, a második dél felől Torch falut, a harmadik nyugat felől Dyenes falut különíti el; Myser és Dyenes falvak között szántóföldeken át haladva 2 nyíllövésnyi távolság után a Duna ága (brachium), amin nem keltek át, mivel mind az apát képviselője, mind István mester a maga és fivére nevében azt mondták, hogy e folyón túl a végső határjelekig egyetértenek; ott István a bejárást befejezte, és az apát képviselője kérdésére azt felelte, hogy több határjelet ezen folyóig nem mutat meg, mivel az oklevelében nem szerepelnek; majd az apát képviselője mutatása szerint a győri káptalan oklevelének megfelelően így haladtak: észak felől ezen Dunaaga folyó mellett annak partján egy felújított föld-határjel; kelet felé a Myser faluban épített Szt. Márton-egyház, ami mellett egy megújított határjel van; Posonivt nevű nagy út Myser falu közepén, ami dél felé fordulva egy nagy, megújított határjelhez megy; 1 kődobásnyi távolság után a mondott 3 sarok-határjel, ahol István a bejárást kezdte. A felek a bejárásokkal és határmutatásokkal nem értettek egyet. István azt mondta, hogy az apát képviselője által megmutatott 3 megújított határjel mellett régi határjeleket akar látni, mire Miklós képviselő azt felelte, hogy azok régi határjelek, de a [korábbi] bejárás idején megújították. A vitásnak maradt földrészt, megtekintve minőségét, termékenységét és értékét, fogott bírókkal együtt a harangtorony nélküli egyházzal, 8 telekkel (mansio) és gyümölcsfákkal Challokuz provincia szokásának megfelelően 20 márka dénárra becsülték ..... e vitás föld tulajdonában István van a fivérével együtt, de nagyobb, egyértelműbb és több új határjelet az apát képviselője mutatott meg, azt viszont nem tudták eldönteni, melyik fél határjelei valósabbak. D. f. III. p. Judica, a. d. 1367. E.: BFL. Konventi Lt. Capsarium 43. L. 522. (Df. 207 311.) Helyenként hiányos papír. Hátlapján azonos (...in oct. fe. B. Georgii mart. ad iudicem) és újkori kéztől tárgymegjelölések, valamint zárópecsét nyoma. Kortárs kéztől: pro actore Nicolaus Crispus cum eiusdem, de regio litteratorio edicto, eoquod idem dominus noster rex nobis inter ceteros iudices firmiter dabat in preceptis ut eundem comitem Jacobum vel suos successores racione possessionis Myser vel alicuius partis seu porcionis ex eadem iudicare vel nostro astare iudicatui compellere [non] deberemus, eoquod factum ipsius possessionis speciali suo iudicio reservasset, ad oct. fe. B. Mychaelis ut tunc. Due. In solvit, actor non.
