Piti Ferenc: Anjou–kori Oklevéltár. L. 1366. (Budapest–Szeged, 2020.)

Documenta

130. 1366. márc. 2. A Clusmustra-i Sz�z Mária-monostor konventje el�tt Peterteleke-i Beden fia Mikl�s fiai: János, Mikl�s és Domokos megvallották, hogy addig, amíg �r�k osztályt nem végeznek, a Clus megyei Peterteleke nev� birtokukon a telekhelyekben (loca sessionalia), telkekben (curiis, fundis) és erd�kben az alábbi osztályt tették egymást k�zt: apjuk telkét kisebb fivér�knek: Péternek hagyták, att�l fentebb egy telket Domokosnak, egy másikat pedig Mikl�snak; egy t�skés g�d�rt�l szánt�f�ldeken t�l Mera birtok felé egy t�lgyfáig (kerkus) [lev� részt] szintén Mikl�snak hagyták; Zumurduk falu, vagyis kelet fel�l 2 telket is Mikl�snak adtak át, az ezekt�l fentebb [lev� részt] telekhelyként Domokosnak engedték át; a Zumurduk-r�l j�v� �tt�l a Zumurduk fel�li keleti [részt] Jánosnak hagyták a mondott g�d�rig és a Kuzepberch-ig. Az erd�ket így osztották fel: ezen Péter házát�l fentebb a Zentpal[-i] erd��

fel�li negyedrészt Péternek hagyták, ez mellett ue. erd�ben Jánosnak engedtek át [részt], az mellett pedig Domokosnak; a Bwzus nev� másik erd�ben Zentpal falu fel�l Mikl�snak [adtak részt], az mellett a fels��rész is Mikl�snak maradt, az als� pedig Péternek Mera falu fel�l a Wluespatakaberch-ig; az ottani határjelt�l a Zenigetepataka v�lgyig egy t�lgyfáig [lev� részt] Korogh falu fel�l Domokosnak hagyták; szintén e falu fel�l Zaldabus erd�ben és Mariateleke-n [egy részt] Jánosnak, és azt a Buiduskuth k�t választja el; a Kuzepberch-t�l dél felé [lev� rész] Jánosnak, az amelletti Péternek; Kuzepberch erd�ben Péter része mellett az als� rész Jánosnak, az amelletti Domokosnak, az amelletti als� rész a falu fel�l pedig Mikl�snak jutott. Mivel fivér�k: Péter nem volt jelen az osztálykor, ezért ha azt nem fogadja el, akkor ha bármilyen részesedést akar az � részeikb�l a telkekben, telekhelyekben és erd�kben, azt neki átadják haladék nélk�l. Ha bármelyik�k a neki jutott helyeken ép�leteket emel, azok kapcsán fogott bír�k becslése szerint elégtételt kell a t�bbieknek adjon. Ha bármelyik�k ezen felosztást a k�z�tt�k tartand� �r�k osztályig meg akarná változtatni, a másik félnek 10, a bír�nak 3 márkát fizessen. D. II. f. p. Remin., a. d. 1366. E.: Dl. 26 754. (KKOL. Cista comitatuum. Kolozs B. 146.) Helyenként zavaros latinság� oklevél. Hátlapján k�zépkori (Petertelke névalakkal) és �jkori kezekt�l tárgymegjel�lések, valamint pecsét t�redékei. K.: Doc. Rom. Hist. C. XIII. 27–29. (román fordítással) R.: Erdélyi Okm. IV. 412. szám. 131. [1366.] márc. 3. Avignon [V. Orbán pápával] tudatta András [fia:] Lászl� csanádi kanonok, hogy amikor még csak a kisebb rendeket vette fel, az erdélyi egyházmegyei Seges-i plébániát Magyaro. (U) királya ajánlására (pretestacio) a megyésp�sp�k (ordinarius) neki adta, azt � t�bb mint 1 évig békésen tartotta, a plébánia bevételeit beszedve, de nem rosszakaratb�l (malicia), hanem a jogban járatlanként és nem lévén pap, és azután lett aldiak�nusi és diak�nusi rend�. Ezért kérte, hogy mindezek ellenére a plébániár�l neki tett adományt a pápa er�sítse meg és azt neki �jra biztosítsa, annak ellenére is, hogy a csanádi egyház kanonokságát és prebendáját bírja. A pápa a kérést j�váhagyja. D. Avinione, V. Non. Mart., pápasága 4. évében. [1366.] K.: Bossányi, Reg. Suppl. I/2. 436–437. (ASV. Reg. Suppl. Vol. 45. fol. 101v. alapján.); Doc. Rom. Hist. C. XIII. 29–30. (román fordítással) R.: Juhász, Csanádi székeskápt. 175. szám; Erdélyi Okm. IV. 413. szám. 78