Piti Ferenc: Anjou–kori Oklevéltár. L. 1366. (Budapest–Szeged, 2020.)

Documenta

sz�l� jelentését, miszerint az országbír� oklevelének megfelel�en Gergurlaka-i Sándor királyi emberrel kik�ldték tan�ságul kanonoktársukat, János mestert, akik aug. 27-én Koryma birtok szomszédai �sszehívásával István litteratus (Péter mester és fivérei képvisel�je) és Egyed litteratus (Mikl�s fia: Vinche és István fia: János képvisel�je) jelenlétében a birtokot a Károly király (István képvisel� által ott bemutatott) privilegiális oklevelében foglalt határok szerint bejárták, majd a visszaadott f�ldet és Paluagasa birtokot iktatták Péternek és fivéreinek, nem lévén ellentmond�. Az országbír� a káptalan jelentését �jra �sszefoglalja, és Márton képvisel��kérésére azt az iktatással egy�tt Péternek, fivéreinek és leszármazottainak meger�síti bír�i hatásk�rénél fogva, és e f�ldrészt és Paluagasa birtokot a Károly király privilégiumában foglalt határok alatt minden haszonvétellel és tartozékkal nekik hagyja mint sajátjaikat, nem érintve mások jogait. Err�l f�gg�pecsétjével meger�sített privilegiális oklevelet bocsát ki nekik. D. in Vissegrad, 16. die oct. Michaelis, a. d. 1366. E.: ŠA. Poprad. Pobo�ka Bardejov. Bártfa város lt. K�zépkori gy�jt. 21. (Df. 212 698.) Hátlapján k�zépkori kezekt�l: Koryma et aliarum in Sarus; Petri Zudar. F�gg�pecsét fonata. Tá.: Kaplai János országbír�, 1394. j�n. 19. Dl. 2062. (NRA. 1544. 14.) Eltér� névalakjai: Bubek, Zudar, Kurima, Gepul, Wynche, Peruen, Kablafalua, Palwagasa. R.: F. IX/3. 636–637; Iványi, Bártfa 21. szám. Megj.: OL-adatbázis az E.-ben tartalmilag átírt okleveleket nem listázza. 948. 1366. okt. 21. Visegrád Bubeek István comes, [I.] Lajos király (H) országbír�ja kinyilvánítja, hogy perhalaszt� oklevelének megfelel�en színe el�tt (miként err�l másik oklevele sz�l) Albert szenternyei prépost 1364. febr. 9-én (oct. Purif. B. virg., a. d. 1364.) Péter fia Tamás fia: János mester királyi ajt�náll�mester és fivérei: Péter és Mihály ellenében bemutatta a Kw-i káptalan felnyitott, majd az országbír� pecsétf�jével visszazárt, a királynak sz�l� (annak parancslevelét átír�) jelentését, miszerint amikor Albert prépost a királyi és a Kw-i káptalani emberekkel [1363.] nov. 2-án (f. V. p. OO. SS. tunc prox. preteritum) a Bodrog megyei Chente birtokon egy részt a saját joga nevében visszavéve (recaptivando) magának iktattatni akart, ennek Tiszai (de Tycia dict.) Pál, Chente-i viceofficialis az urai, néhai Tamás mester ezen fiai nevében ellentmondott, emiatt János mestert és fivéreit: Pétert és Mihályt nov. 16-ra (ad quind. dicte ferie quinte) a királyi jelenlét elé idézték. A prépost kérte a tilalmazás okát, mire János litteratus (Tamás fiai nevében királyi �gyvédvall� levéllel) ezt azzal indokolta, hogy Chente birtokr�l Tamás fiainak okleveleik vannak, amiket kés�bbi id�pontban bemutatnak, ezért az országbír� a vele ítélkez� bár�kkal és nemesekkel meghagyta, hogy Tamás fiai a vonatkoz� okleveleiket mutassák be neki [1364.] máj. 1-jén (oct. Georgii). Akkor Albert prépost kérte az oklevelek bemutatását, mire Ábrahám fia: János (János királyi ajt�náll�mester, Péter és Mihály nevében Konth Mikl�s nádor �gyvédvall� levelével) azt mondta, hogy Tamás fiai készek erre, de mivel a Kw-i káptalan mondott oklevelében nem szerepel pontosan az, hogy milyen és mekkora birtokrészt vett vissza a prépost Chente birtokon a saját joga nevében, ezért nem tudják, melyik birtokrészr�l kell bemutassák okleveleiket. Mivel az állítás igaz volt és emiatt a birtokrész királyi és Kw-i káptalani emberek általi �jabb visszavétele nélk�l az országbír� nem tudott megfelel� d�ntést hozni, ezért írásban kérte a Kw-i káptalant, hogy k�ldjék ki tan�ságaikat a felek részére, akikkel a királyi emberek szept. 15-én (oct. Nat. B. virg.) és a k�v. napokon Chente birtokot a szomszédok és a felek v. képvisel

�ik jelenlétében járják be, majd a prépost által ott visszavett birtokrészt annak mutatása szerint vegyék �jra vissza minden haszonvétellel, és Chente birtok t�bbi részét�l 413