Piti Ferenc: Anjou–kori Oklevéltár. XLIX. 1365. (Budapest–Szeged, 2020.)
Documenta
�r�k�seik és a hozzájuk tartoz�k felett egy Magyaro.-i és szlav�niai világi v. egyházi bír� v. jogszolgáltat� se ítélkezzen semmilyen �gy�kben, bír�sága elé �ket ne kényszerítse, hanem csak a király jelenléte elé tartozzanak. Err�l f�gg� �j kett�specsétjével – amit a Boszniában (partes Bozne) elveszett els� kett�specsétje után �jonnan [!] vésetett – ellátott privilegiális oklevelet bocsát ki. Kelt Mikl�s esztergomi érsek, �r�k�s esztergomi comes, a királyi aula kancellárja keze által, XIV. Kal. Jan., a. d. 1365., uralkodása 24. évében, amikor Mikl�s esztergomi, Tamás kalocsai, Vgulin spalatoi, Mikl�s zárai érsek, Demeter váradi, Domokos erdélyi, Kálmán gy�ri, István zágrábi, Lászl� veszprémi, Mihály váci [!], Péter boszniai, István testvér nyitrai, Tamás testvér szerémi [!], János knini [!], Demeter nonai, István fár�i, Bálint makarskai, Máté sebenicoi, Mihály scardonai, Portiua zenggi p�sp�k, Vilmos pécsi electus confirmatus [!], a raguzai [!], egri [!], traui [!] és korbáviai szék �resedésben, magnifici Konth Mikl�s nádor, Dénes erdélyi vajda, Bubek István comes országbír�, János királyi tárnokmester, Zeech-i Mikl�s Dalmácia és Horváto. bánja, Lewstach Szlav�nia bánja [!], Mikl�s Macho-i bán, Zudar Péter királyi pohárnok-, Pál királyi asztalnok-, Imre királyi lovász-, János királyi ajt�náll�mester, Konya pozsonyi comes [!]. Arenga. Á.: Zsigmond király, 1409. jan. 17. Dl. 94 454. (Pongrácz cs. bashalmi lt. 2. 5.) R.: Karácsonyi J., TT. 1896. 510. Megj.: Az oklevél hamisítvány voltát mutatják az 1365. évbe nem ill� mélt�ságsor-adatok (ezeket [!] jelzi), valamint az �j kett�specsét (val�jában 1363-ban t�rtént) vésetésre utal� betoldás a corroboracio sz�vegébe. 618. 1365. dec. 20. Visegrád [I.] Lajos király (V) megbízva vérrokona, Lászl� (Wladislaus) opuliai (Opuliensis) herceg h�ségében, �t t�rvényes képvisel�jévé, �gyei intéz�jévé, speciális nunciusává és tanácsosává (sindacus) nevezi ki, hogy tárgyalja és elérje az egyrészr�l Vencel cseh (Bo) király, [IV.] Károly r�mai császár fia, másrészr�l Lajos néhai fivére, István herceg leánya: a sz�z Erzsébet, a király unokah�ga (soror) k�z�tti eljegyzést (sponsalia). A herceg, ha sz�kséges, tegyen esk�t a király lelkére, hogy Lajos meg�riz mindent, amit az �gyben Lászl� t�rvényes képvisel�ként meger�sít és megígér. A herceg elfogadhatja a király és leszármazottai nevében mindazon egyezségeket és feltételeket, amik sz�kségesek és amiket a király maga vállalna, ha jelen lenne. Lajos az �sszes javai terhére megígéri, hogy érvényesnek fogadja el és meger�síti mindazt, amit Lászl� tárgyal, elfogad és elvégez az �gyben. Jelen oklevélre nagypecsétjét f�ggeszti. D. in Wyssegrad, die 20. Dec., a. d. 1365. Á.: Opuliai Lászl� herceg, 1366. márc. 23. SÚA. Praha. Arhiv �eské Koruny. 952. (Df. 287 477.) K.: F. IX/3. 536–537. (Á.-ban.) R.: Reg. Imp. VIII. 575. 330