Piti Ferenc: Anjou–kori Oklevéltár. XLIX. 1365. (Budapest–Szeged, 2020.)

Documenta

annak parancslevelét átír�, 1364. évi (a. prox. transacto) oklevelét, miszerint a király az anyja: Erzsébet királyné (H) és a Beregh megyei nemesek birtokai és szabad falvai k�z�tti gyakori viták elker�lése érdekében a határjeleket fel akarta emeltetni és �jíttatni, ezért levelében megparancsolta a leleszi konventnek, hogy k�ldjék ki tan�ságukat, akivel Mikl�s prothonotarius, János Luprechzaza-i plébános (a királyné káplánja), Debrew-i Mikl�s mester és Magania [! ∋: Bagania] fia: János Beregh megyei vicecomes, speciális királyi emberek mindezt végezzék el, ha sz�kséges, az ellentmond�kat okleveleikkel egy�tt idézzék a királyi jelenlét elé, majd a konvent tegyen jelentést; a konvent ennek megfelel�en ezen speciális királyi emberekkel egy�tt kik�ldte tan�ságul János testvért, akik 1364. szept. 29. után (quadam [!] die p. Michaelis, in predicto anno prox. transacto) a Luprechzaza-i és a Wary-i polgárok és hospesek k�z�tt vitás f�ldre mentek – amir�l el�bbiek azt állították, hogy Cibikfeulde f�ldh�z tartozik és a király egykor nekik adta oklevelével (amit be is mutattak), ut�bbiak pedig azt, hogy Vary városhoz tartozik és mindig is �k használták és birtokolták –, de a felek vitája miatt ott határjeleket nem tudtak emelni; a Vaary-i polgárok azt mondták, hogy e f�ld �gyében magukat az általuk megnevezend� Luprechzaza-i hat polgár esk�jének vetik alá, de ezt a Luprechzaza-iak nem akarták elfogadni, mondván, hogy a Vari-iak talán olyanokat neveznek meg, akik sosem végeztek szántást és azok sz�lei sem, és emiatt nincs ismeret�k e f�ldr�l, ezért azt javasolták, hogy inkább id�sek (senior) tegyenek esk�t a régi szokás szerint arr�l, hogy e f�ld az �véké és Cibikfelde f�ldh�z tartozik; erre a Vari-i hospesek azt mondták, hogy akiket k�z�l�k a Luprechzaza-i polgárok kijel�lnek, azok leteszik az esk�t, hogy a f�ld sosem tartozott Cibikfeulde-hez, hanem az �véké, �k használták és ott az � terméseik vannak; a Seschye-i [!] és Arabor-i nemesek, a f�ld k�zeli szomszédai meger�sítették, hogy az Cibikfeulde-hez tartozik jog szerint, annak a Luprechzaza-i polgárok által megmutatott határai val�sak, de a Vari-i hospesek e f�ldet sokszor használták; a felek állításait meghallgatva �ket okleveleikkel egy�tt a királyi emberek a királyi jelenlét elé idézték nov. 18-ra (oct. Martini). Ezután Szab� Mikl�s és Bene fia: Péter képvisel�k azt állítva, hogy a Luprechzaza-i és Vary-i polgárok k�z�tti vitás f�ld mindig is Cibikfeulde-hez tartozott, bemutatták [V.] István király (H) privilegiális oklevelét, ami átírta és meger�sítette apja: [IV.] Béla király (H) privilégiumát, amiben a Luprechzaza-i hospeseknek adta a Cibikfeulde nev� várf�ldet. Ezután a Vary-i polgárok képvisel�i azt mondták, hogy a vitás f�ld sosem tartozott Cibikfeulde-hez, hanem mindig is Vary városhoz, és az ottani polgárok azt emberemlékezet �ta használják. A tárnokmester István király oklevelét t�bbsz�r elolvastatta és megvizsgáltatta, és azt a szent király [!] m�dján beszélve mind sz�vegében (in modo dictandi), mind pecsétjében hamisnak találta. Mivel tehát a LuprechSzaza-i polgárok képvisel�i azt állították a vitás f�ldr�l, hogy az Cibikfeulde-hez tartozik, és azt a LuprechSzaza-i polgároknak igényelték a szent király [!] privilégiumával a Vary-i királynéi polgárokt�l, megpr�bálva e f�ldet LuprechSzaza város használatába és tulajdonába fordítani, de a privilégium hamisnak bizonyult nyilvánval� jelekb�l, a Vari-i polgárok és hospesek pedig azt mondták, hogy a vitás f�ld sosem tartozott Cibikfeulde f�ldh�z, hanem emberemlékezet �ta Vari-hoz, és a Vari-i polgárok a vitás f�ld fentebbi bejárása �ta a mondott évben télen a gabonát elvetették, ezért a tárnokmester a bár�kkal és az ország vele bíráskod� nemeseivel a LuprechSzasza-i polgárokat mint hamisít�kat hamis oklevél bemutatásában elmarasztalja, és a vitás f�ldrészt minden haszonvétellel a Vari-i 300