Piti Ferenc: Anjou–kori Oklevéltár. XLIX. 1365. (Budapest–Szeged, 2020.)

Documenta

jogaik miatt az iktatást tilalmazták, ezért �ket aznap és ott a királyi jelenlét elé idézték j�l. 1-jére (oct. Nat. Johannis Bapt.) Domokos ellen. Az oklevél bemutatása után Lászl� képvisel� a Domokosnak tett királyi adományt az uralkod� Bulgáriában, Vidin város el�tt (an. civitatem suam regalem Bodonyensem) j�n. 1-jén kiadott oklevelével (l. 276. szám) igazolta, és bemutatta még a pécsi káptalan nyílt okleveleit is (l. 349. és 350. szám), majd a tilalmazás okát tudakolta, mire Egyed felesége és István felesége, elmondva, hogy mondott fiaik és leányuk még gyermekek zsengekor�ak (pueri in tenera etate constituti), azt felelték: azért tilalmaztak, mert Lehartfolua, más néven Markfolua birtok ezen gyermekeikhez tartozik oklevelekkel, az anyjuk hitbérét (ius dotalicium) bírják abban, és ennek bizonyítására bemutatták az alábbiakat (t�bb oklevel�k nem volt az �gyben): 1) A pécsi káptalan 1361. jan. 12-i (f. III. an. oct. Epiph. d., a. eiusdem 1361.) nyílt oklevele szerint szín�k el�tt Leharthfolua-i Márk fia: Tamás megvallotta, hogy atyai szeretetb�l a leányainak: Katalinnak, Veyteh-i Sebestyén fia Egyed feleségének és Ágnesnek, Myhalfolua-i Rouaz (dict.) Mikl�s feleségének, és általuk férjeiknek és �r�k�seiknek adta a Baranya megyei Leharthfolua nev� teljes birtoka negyedét annak minden tartozékával (jobbágyok, telekhelyek, szánt�-, trágyázott és legel�nek használt f�ldek, erd�k, rétek, vizek, halász�helyek, malmok, sz�l�k, berkek), �gy, hogy ha Tamás férfi�r�k�s nélk�l hunyna el, akkor a birtok háromnegyedét is ezen leányai, férjeik és �r�k�seik kapják minden tartozékkal, �r�k birtoklásra. 2) Az uralkod� 1363. szept. 19-i, Wysegrad-on kiadott gy

�r�specsétes nyílt oklevelét, ami átírta az el�z� oklevelet és meger�sítette azt, de csak a birtoknegyed-adományra vonatkoz�an (l. Anjou-oklt. XLVII. 444. szám

). Mivel bár Leharthfolua birtok negyedét Tamás a két leányának adta oly m�don a pécsi káptalan oklevele szerint, hogy ha � férfi�r�k�s nélk�l hunyna el, akkor a birtok háromnegyede is az �véké legyen, de a király csupán a birtok negyedének adományához adta beleegyezését oklevelében, ezért az országbír�nak és perben vele ítélkez� bár�knak és az ország nemeseinek �gy t�nt, hogy a birtok háromnegyedét Tamás nem adhatta a leányainak az ország szokásjoga szerint királyi beleegyezés nélk�l, ezért a birtok negyedét Katalin és Annus asszonyoknak, a fiaiknak: Jánosnak és Mihálynak és a leányuknak: Erzsébetnek ítélték az apjuk: Tamás adományának és a királyi meger�sítésnek megfelel�en, a birtok háromnegyedét pedig Domokosnak és fiainak a királyi adomány alapján. Domokos mester pedig Erzsébet (ezen két asszony anyja) hitbére és jegyajándéka fejében 25 budai márkát dénárokban kifizetett az országbír� el�tt a két asszonynak, mivel Erzsébet Tamás t�rvényes felesége és �zvegye. Mivel a birtok felosztásához és iktatásához ki kellett k�ldeni a királyi és pécsi káptalani embereket, ezért az országbír� más oklevelével kérte a káptalant, hogy k�ldjék ki tan�ságaikat, akikkel a királyi ember szept. 15-én (oct. Nat. B. virg.) Leharthfolua birtokot a szomszédok és a felek v. képvisel�ik jelenlétében járja be, haszonvételeivel egy�tt ossza 4 egyenl� részre, egynegyedét minden tartozékával a két asszonynak, a fiaiknak és leányuknak, háromnegyedét pedig Domokos mesternek és fiainak a mondott jogcímeken iktassa, ha sz�kséges, ezeket egymást�l határjelekkel elk�l�nítve, nem érintve más jogát, a két asszony (Egyed és István felesége), a fiaik és leányuk, Tamás �zvegye, Nagy (Magnus) János és mások ellentmondása ellenére is – mivel rajtuk, Márk fia Tamás leányain: Klárán és Margiton, valamint Lehard fia Márk leányán: Katalinon 251