Piti Ferenc: Anjou–kori Oklevéltár. XLIX. 1365. (Budapest–Szeged, 2020.)

Documenta

Domokos a Scepsi-i káptalan két tudományvev� oklevelével igazolta. Mire Henel bír� és Gy�rgy litteratus a maguk és a t�bbi polgár nevében a város �gyvédvall� levelével azt felelték, hogy mivel Jekul fia: Domokos és mondott falvakbeli jobbágyai a Gyulnichbanya-i bír� és esk�dtek bír�sága és ítélkezése alá tartoznak régt�l fogva, a királyi ad�t (census et collectam regalem) minden évben nekik fizették, ezért amit Domokost�l és ezen jobbágyait�l beszedtek, a mondott ad� meg nem fizetéséért és a k�telességeik nem teljesítéséért zálogként (pro pignore seu vadio) szedték be mint ad�sokt�l (debitores). Erre Domokos bemutatta [IV.] Lászl� király (H) 1282. évi privilegiális oklevelét (l. Reg. Arp. 3162. szám), miszerint a király egy lakatlan erdejét (ennek határai: Gelnichbanya; Harnad foly�; Hasmezeu mez�; kelet fel�l Kurumpah-ra és Zepus-be, dél fel�l Balapotok-hoz tart� �t; Seyler nev� ez�stbánya) érdemeiért Jekel comes-nek és �r�k�seinek adta azon szabadsággal, ahogy az ország nemesei bírni szokták birtokaikat, és az oda telepítend� embereket kivette a Gylnichbanya-i polgárok joghat�sága és hatalma al�l. Ezután a tárnokmester háromszor, miként hivatala megk�veteli, megkérdezte Henel bír�t és Gy�rgy litteratus-t, hogy e privilégiummal szembeszállnak-e, ill. tudják-e igazolni oklevéllel azt, hogy Domokos és jobbágyai a Gilniczbanya-i bír� és esk�dtek bír�sága és joghat�sága alá tartoznak és a királyi ad�t (census et collecta) régt�l fogva mindig is vel�k egy�tt szokták fizetni, mire �k az els� kérdésre nemmel feleltek, a másodikat pedig [IV.] Lászl� király privilegiális oklevelével akarták bizonyítani, de az a tárnokmester bír�ságán �lésez� bár�k számára teljesen elégtelennek t�nt erre. Ezért a tárnokmester a bár�kkal d�ntést akart hozni, és bár a polgárokat el kellett volna marasztalja hatalmaskodásuk �gyében, de bizonyos nemesek kérésére a feleket megegyezésre engedte, akik visszatérve elmondták, hogy fogott nemes bír�k – Frenk fia: Mihály mester (Kont Mikl�s nádor albír�ja), a nádor prothonotarius-a: Jakab mester, Simon királyi tárnokmesteri helyettes (vices nostras gerens), Dulint [?] királyi kamaraispán, Tolky-i választott bír� és mások – elrendezésével �gy egyeztek meg, hogy kérés�kre Jekkul fia: Domokos, megkapva a polgárokt�l 50 forintot, a hatalmaskodást nekik elengedte, tudományvev�, tilalmaz�, bírságol� és egyéb okleveleit (kivéve a mondott királyi oklevelet) érvénytelenítette az �gyben, a Gyulnichbanya-i polgárok pedig k�telezték magukat, hogy �k és �r�k�seik Domokost, az ut�dait és a jobbágyait a Jekulfalua ~ Jekkulfalua, Zenthmargitha és Koys falubeli saját birtokrészeiken mostant�l ad�k kivetésével, avagy bír�ságukkal és joghat�ságukkal nem zaklatják semmilyen m�don, hanem �ket Lászl� király privilégiumának megfelel�en e birtokokon békésen engedik lakni. Azon vásárolt v. zálogos részek �gyében, amiket a polgárok a mondott két faluban oklevelekkel bírnak, a felek magukat fogott bír�k d�ntésének vetik alá, �gy, hogy a Scepus-i káptalanhoz 4-4 fogott bír�t vezetnek, és amit �k a polgárok okleveleit megtekintve d�ntenek, a felek el kell fogadják. Err�l a tárnokmester f�gg�pecsétes oklevelet bocsát ki. D. in Wissegrad, 20. die oct. Michaelis, a. d. 1365. Tá.: I. Lajos király, 1367. j�n. 29. Dl. 67 376. (Bugarin-Horváth cs. lt. 4.) Má.: Finanz- und Hofkammerarchiv. Wien. Hoffinanz. Ungarn. Rote 1. B. 18. 20. (Df. 261 964.) Újkori. (Egykori E.-je alapján.) 249