Piti Ferenc: Anjou–kori Oklevéltár. XLIX. 1365. (Budapest–Szeged, 2020.)

Documenta

Sool, Berynd, Zenthkyral, Menyke, Zeuleus falvakra v. birtokokra és Bolde falu felére mentek, és ezek tizedeit a [hátlap: veszprémi] p�sp�knek és káptalanjának iktatták békés birtoklásra, kirovásra (dicandas) és beszedésre, azon a jogon, hogy eddig hozzájuk tartoztak, nem lévén ellentmond�, jelezve, hogy ha az apát v. mások e tizedekben valami jogot bírnak, azt a jog rendje szerint kérjék. Amikor e falvak népeinek, lak�inak (villani) és embereinek a király szavával megparancsolták, hogy a tizedeket ne az apátnak, hanem a p�sp�knek és káptalanjának fizessék, �k azt felelték, hogy mivel a szokott tizedeket �k emberemlékezet �ta a p�sp�knek, bizonyos falvakban pedig a káptalannak fizették eddig is, ezért készek a király parancsának engedelmeskedni és e tizedeket a p�sp�knek és káptalanjának kifizetni a j�v�ben is. D. in fe. Mychaelis, a. d. prenotato. [1365.] E.: Veszprémi Érseki és F�káptalani Lt. Veszprémi kápt. mlt. Kisberén 10. (Df. 200 973.) Papír. Hátlapján azonos (Kueduar, Buren, Soul és Bolte névalakokkal) és �jkori kezekt�l tárgymegjel�lések, valamint mandorla alak� zár�pecsét t�redékei. K.: HO. IV. 200–203. R.: F. IX/7. 232; Veszpr. reg. 589. szám. 443. [1365.] szept. 29. Avignon [V.] Orbán pápa [I.] Lajos királynak (U): tudomására jutott, hogy [III.] Kázmér lengyel (P) király, Lajos avunculus-a, aki egykor a feleségét, Adelayd lengyel királynét a kedve szerint elhagyta (ami miatt a királyné Kázmér ellen a pápai k�riában keresi igazát), nemrég (nuper) pedig – azt állítva, hogy ezen �gyben a k�riában végleges ítélettel felmentést nyert el az apostoli székt�l, miszerint mással �sszeházasodhat, tilalmazott rokonsági fok esetén is (holott mindez nem igaz) – egy vérrokonával val�ban házasságot k�t�tt, és azt a n�t mint saját feleségét b�n�s �lelésbe fogadta, a lelke kárhozatára, sokak megbotránkozására, vérrokonai és hívei keser�ségére, a királyi mélt�ság nagy szégyenére. A pápa mindezt nem t�rvén, levelével (amit jelen levélhez mellékelt) figyelmeztette és utasította Kázmért, hogy e n�t k�ldje el és Adelayd-ot fogadja vissza, ellenkez� esetben tudja meg, hogy a pápa megbízta Egyed kardinálist, aki el�tt a mondott �gy folyik, hogy Kázmér kihágása �gyében is járjon el. A pápa kéri Lajost: hasson Kázmérra, hogy b�nét r�gvest tegye j�vá, a mondott n�t bocsássa el, Adelayd-ot fogadja vissza és bánjon vele királynéi helyzetének megfelel�en. D. Avinione, III. Kal. Oct., pápasága 3. évében. [1365.] Ugyanígy Erzsébet [anya]királynénak (U). K.: Theiner II. 72. (ASV. Reg. Urbani V. anno III. secr. fol. 157. alapján.) R.: Áldásy A., TT. 1895. 77. (ASV. Reg. Aven. Vol. 244. nr. 344. alapján, 1355. szept. 29-i dátummal.) Megj.: A pápa Kázmérhoz írt levelét l. Raynaldus XXVI. 110–111. 229