Piti Ferenc: Anjou–kori Oklevéltár. XLIX. 1365. (Budapest–Szeged, 2020.)
Documenta
pedig elrendelte, hogy a polgárok választásának megfelel�en hatan a káptalan tan�i k�z�l, ti. Tamás egri olvas�kanonok a maga nevében, Farkas Borsua-i f�esperes az egri káptalan nevében, Márton fia: István comes, Márton bán frater-e: Jakou comes, Zeudyn-i Sefrid fejéri (Albensis) comes, továbbá hatan az esztergomi káptalanb�l (F�l�p prépost, Pál mester olvas�kanonok, Vince nyitrai f�esperes, Bensa énekl�kanonok, András, a Szt. Tamás[egyház] prépostja és Mikl�s pap) tegyenek le esk�t az esztergomi Szt. [István] királyegyháznál; �k a kijel�lt helyen és napon Lorand nádor, pozsonyi comes jelenlétében letették az esk�t arr�l, hogy az esztergomi vallonok (latini) és polgárok vámot kell fizessenek a káptalannak azon poszt�k és más áruk után, amiket Fehérvárr�l (Alba), Budár�l, Pesth-r�l és bárhonnan Magyaro. más helyeir�l Esztergomba visznek, és amikb�l korábban Esztergomban nem fizettek vámot; elmondták még ezen tan�k, hogy amikor R�bert esztergomi érsek idején a káptalannak az efféle vám kifizetését megtagadták, e vallonokat és polgárokat az érsek emiatt kik�z�sítette és addig nem oldozta fel �ket, amíg meg nem esk�dtek, hogy a vámot kifizetik, és ezt meg is tették utána; majd Béla király elrendelte, hogy akik poszt�kat v. más árukat (res venales) visznek Esztergomba, akár az országon bel�l, akár azon kív�l vették, a szokásos vámot az esztergomi káptalannak fizessék ki, de ha bizonyos javakat, miután Esztergomban a vámot korábban kifizették ezekb�l, kivisznek Esztergomb�l, majd oda �jra visszaviszik, nem kell vámot fizessenek. 5) Chaak mester, [IV.] Béla király tárnokmestere 1255. [! ∋: 1251.] évi privilégiuma szerint a káptalant Béla király parancsáb�l F�l�p Pilys-i comes e vám teljes birtokába iktatta. 6) [V.] István király (H) 1270. máj. 13-án Budán (in monte Pestiensi) kiadott nyílt oklevelében (l. Reg. Arp. 1919. szám) az esztergomi vámnak a mindenkori esztergomi comes-t illet� részét – ti. az egész vám fele kétharmadát, mely teljes vám fel volt osztva a káptalan, a comes és az apácák k�z�tt, mivel (kivéve a tizedet, ami a Szt. Tamás[-egyház] prépostjának járt) a teljes vám fele az esztergomi káptalannak, a másik fele kétharmada a mindenkori esztergomi comes-nek, egyharmada pedig az esztergom-szigeti apácáknak járt – apja, [IV.] Béla király lelki �dvéért az esztergomi káptalannak adta teljes joggal, �r�k birtoklásra. 7) A vám ezen kétharmadának birtokába a káptalant a király Mayus ~ Moyus nádorral annak 1270. máj. 18-i privilegiális oklevele szerint a bevezettette és iktattatta (l. Sz�cs T., Nádor 155. szám). 8) [IV.] Lászl� király (H) 1288. évi privilegiális oklevelében (l. Reg. Arp. 3483. szám) mindezen okleveleket elfogadva és meger�sítve a vámot így szabályozta, ti. hogy mennyit kell az esztergomi vámnál a javak után fizetni: az Oroszo.-b�l (Rwscia) érkez� egylovas keresked�kt�l akár Pesth-en, akár Esztergomban v. máshol szállnak meg, és értékes prémeket hoznak, fél márkát; a Szerémségb�l (Bulgan quod dicitur Marchia) akár haj�kon, akár szekereken bort hoz� esztergomi polgárokt�l minden tunella után 2 pondus-t; az Esztergomba bort szállít� szerémségi emberekt�l 20 tunella után 1 márkát; a Somogyb�l (Symigium), Zaláb�l, Sokoro-b�l v. Pesth-r�l akár haj�n, akár szekéren eladásra Esztergomba vitt borb�l minden tunella után 1 pondus-t; minden haj� után a szerémségi borb�l a vámszed�knek a mondott vámon fel�l 1 k�b�l bort; ha a Szerémségb�l v. más helyekr�l Esztergomba hozott bort k�lf�ldiek akár az aranybányába (aurifodina), akár Cseho.-ba (Bo) v. máshová viszik az országon kív�lre, a vev� a Dunán val� átkelés el�tt minden tunella után 1 pondus-t; 40 vég (pecia) színes 220
