Piti Ferenc: Anjou–kori Oklevéltár. XLVIII. 1364. (Budapest–Szeged, 2018.)

Appendix

I.Lajos király meger

�sít� záradékai Az 1363-as boszniai hadjárat során Mikl�s esztergomi érsek, kancellár sátráb�l ellopták a királyi kett�specsétet, ezért sz�kség volt egy �j vésetésére (ez nagy val�szín�séggel 1363 végére lett kész). Az �j kett�specséttel Lajos a saját korábbi (ellopott), valamint apja: I. Károly király els� két felségpecsétjével ellátott privilégiumait er�sítette meg, de �j m�don: ezeket nem átírta, hanem egy záradékkal látta el és a meglev� régebbi mellé f�ggesztette az �j pecsétet. A záradékkal és �j pecséttel meger�sített privilégiumok jogilag �j oklevélnek számítottak, ezért �náll�an is regesztázhat�ak lennének. De mivel az ismétl�d� záradékok alapsz�vege voltaképp azonos, és a lényegi eltérések csak a kedvezményezettek nevében és a dátumban jelentkeznek (ráadásul az Anjou oklt.-k�tetek szinte mindig utaltak – vagy fognak majd – a záradékokra, felt�ntetve a vonatkoz� bibliográfiai adatokat és pecsétleírásokat is), ezért (elker�lend� az ismétl�d� alaptartalm� kivonatok, mint alább láthat�, b� kétszázát) mégsem regeszták formájában, hanem jelen f�ggelékben felsorolva ker�ltek a k�tetbe. (A korábbi nagypecsétekkel ellátott nyílt királyi okleveleket privilegiális átirat esetén a kancellária a szokásos m�don, mélt�ságnévsorral ellátva er�sítette meg, ezért ezek a regeszták k�z�tt szerepelnek.) A záradék alapsz�vegének kivonata: [I.] Lajos király (H) kinyilvánítja, hogy amikor a boszniai (regnum nostrum Bozne) eretnekek és patarénusok kiirtására egyrészr�l személyesen � kelt �tra nagy sereggel, másrészr�l Mikl�s esztergomi érseket, királyi kancellárt (akinél a királyi kett�specsét volt) és Mikl�s nádort számos f�pappal, bár�val és az ország nemeseivel k�ldte Boszniába (terra Wzure ~ Vzure), az érsek �rk�déssel megbízott familiárisai a kett�specsétet el�re megfontoltan ellopták. A király, nehogy a pecsét elvesztése az országlakosok jogait veszélyeztesse, �j kett�specsétet vésetett, és elrendelte, hogy azt helyezzék �sszes korábbi privilégumára, valamint apja: [I.] Károly király koronázása idején vésetett korábbi, majd (mivel azt Károly ut�bb átvágatta, ugyanis kider�lt, hogy azzal számos jogtalanságot k�vettek el) a Havasalf�ld�n elveszett másik pecsétje alatt kiadott privilégiumaira, ezen pecsétek mellé. Ha Károly ezen két korábbi pecsétjével ellátott privilégiumai a kés�bbi pecsétjével, avagy Lajos elveszett pecsétjével nincsenek meger�sítve, és ezekre az �j pecsétet nem f�ggesztik rá, avagy Károly és Lajos nyílt okleveleit az �j pecséttel nem er�sítik meg, ezen privilegiális és nyílt okleveleket Lajos érvényteleníti. Latin sz�vegének egyik k�zlésére (és a záradék használatának elemzésére) l. Gr�nn [Gárdonyi] Albert, T. 1901. 27–37. (A corroboratio sz�vege ellenére azonban arra is találunk példát, hogy Lajos az apja, Károly király harmadik és utols�, 1331-t�l 1342-ig használt kett�specsétjével ellátott privilégumait is ellátta záradékával, l. itt 14. és 57. szám). Az ily m�don meger�sített oklevelekr�l tehát az alábbi általános regeszta lenne adhat�: [I.] Lajos király (H) záradékával és f�gg� �j kett�specsétjével meg�jítja és �r�kre meger�síti az adott évben és napon kiadott, gyan�t�l mentes privilegiális oklevelet és az abban foglaltakat XY részére. Kelt Mikl�s [esztergomi] érsek, királyi kancellár keze által, r�mai napjel�lés, a. d. 1364., uralkodása 23. évében. Mikl�s érsek esetén el�fordulnak variáci�k a záradékokban: neve néha csak N. sziglával szerepel (pl. Df. 271 955.), vagy 'eiusdem' áll helyette (Dl. 2499.); a dátumban szerepelhet, bár ritkábban, hogy esztergomi (pl. Dl. 45 210.); néha nincs felt�ntetve, hogy kancellár (pl. Df. 248 656.). Kisebb eltérések még a záradékokban: néha nem szerepel az 491