Piti Ferenc: Anjou–kori Oklevéltár. XLVIII. 1364. (Budapest–Szeged, 2018.)
Documenta
Transsilvane) káptalan �gyvédvall� levelével –, másrészr�l Buthka-i Mikl�s fia: Pál (Buthka-i ue. Mikl�s fia: Mikl�s, valamint a saját fiai: István és János nevében a Lelez-i konvent �gyvédvall� levelével), és a prépost elmondta, hogy a Thicia foly� melletti Dada, Kylye, Gardunzyg, Bagath és Kethdubkyuzy nev� Zaboch megyei birtokokat néhai Pál bán fiai a Duna ezen részén (ex ista parte Danobii) lev� birtokaikb�l átadták leánynegyedként testvér�knek (soror): Klárának, ezen Lászl� mester anyjának, és bár e birtokok Klárát�l és ebb�l k�vetkez�en Lászl� mestert�l és fivéreit�l elidegenítésre ker�ltek (alienate), mivel ezeket Pál fia: István az elfoglal�ikt�l (detentor) vissza akarja szerezni, ezért Lászl� f�esperes (fivérének fia: Lorand nevében, akinek terhét és bírságát magára vette) [vállalta], hogy ha István e birtokokat vissza tudja szerezni, akkor azok egyik fele bír�i eljárás nélk�l Lászl� mesternek és Lorandnak, másik fele Pál mesternek, a fiainak, Mikl�snak és �r�k�seiknek jusson. Lászl� mester és Lorand e birtokfelekr�l végrendelkezhetnek (legare), de ha eladnák �ket, ezt csak Pálnak, Mikl�snak és �r�k�seiknek tehetik meg, kizárva a természetbeni fizetést (omni estimacione regni exclusa). Ha Klára ezen fivérei e birtokok felét Lászl� mesternek és Lorandnak nem adnák át, akkor ezek teljesen Lászl�nak és Lorandnak jussanak, akik ezen �gy lezárásáig senkivel sem egyezkedhetnek semmilyen szín alatt, azon okleveleiket pedig, amikkel a bán fiai e birtokokat Lászl� mester anyjának adták, sz�kség esetén eredetiben v. átiratban át kell adják. D. f. III. p. OO. SS., a. d. 1364. E.: Dl. 66 817. (Dessewffy cs. margonyai lt. 35.) Hátlapján �jkori kézt�l tárgymegjel�lés, valamint mandorla alak� pecsét k�rvonala. R.: Erdélyi Okm. IV. 343. szám. 891. 1364. nov. 5. Visegrád Vilmos pécsi p�sp�k, [I.] Lajos király (H) kápolnaispánja és titkos kancellárja el�tt megjelent egyrészr�l a bencés rendi Pál testvér – Siffrid apát és a pannonhalmi (Sacer mons Pannonie) Szt. Márton-monostor konventje nevében azok �gyvédvall� levelével –, másrészr�l Meger-i Variw ~ Varyw (dict.) Benedek (a maga és fiai: András és Mikl�s nevében a gy�ri káptalan �gyvédvall� levelével), és elmondták, hogy az apát és a konvent mint felperesek, ill. Benedek és fiai mint alperesek k�zt Bubeek István comes országbír� el�tt per j�tt létre arr�l, hogy Benedek és fiai az apát és a konvent Zentleurench nev� birtoka ter�letén fekv� sz�l�rész�kb�l a hegyvámot v. f�ldbért (ius montanum seu terragium) és a tizedet, amik az apátnak, a konventnek és a monostornak járnak, számos éve nem fizették meg, továbbá e sz�l� mellett fekv� szánt�f�ld-rész és egy kaszál� �gyében is hosszasan pereskedtek, és az országbír� d�ntése alapján a királyi ember a veszprémi káptalan tan�sága jelenlétében, fogott bír�kkal egy�tt mindezeket 2 holdnyira becs�lte. Vég�l a felek István nyitrai p�sp�k, a szent teol�gia mestere és más fogott nemes bír�k elrendezésével �gy egyeztek meg, hogy Benedek a maga és fiai nevében a f�ldbér és tizedek vakmer� megtartása (detencio) és azon b�ntetés miatt, ami �ket mindezek meg nem fizetése miatt s�jthatná, e sz�l�részt, szánt�f�ld-részt és kaszál�t minden haszonvétellel, terméssel és tartozékkal átadta �r�k birtoklásra az apátnak, konventjének és a monostornak a királyi és káptalani emberek által végzett becslésnek megfelel�en, ezeket Zentleurench birtokhoz csatolva. A felek [1365.] szept. 22-én (quind. Nat. virg. glor.) Zentleurench birtokra mennek, azt – a király által az apátnak és konventjének birtokok bejárásához és határjelek emeléséhez 1 évre kibocsátott általános oklevele erejével az abban megnevezett egyik – királyi emberrel a gy�ri káptalan tan�sága jelenlétében Benedek és fiai szintén Zenthleurynch nev� birtoka fel�l bejárják, a két birtokot elk�l�nít� határjeleket fel�jítják, v. a sz�kséges helyeken a lerontottak (abolitas) helyett teljesen �jakat emelnek, és mindkét félnek a 435