Piti Ferenc: Anjou–kori Oklevéltár. XLVIII. 1364. (Budapest–Szeged, 2018.)

Documenta

594. 1364. j�l. 29. A pozsonyi káptalan el�tt Nogmarton-i Simon fia L�rinc fia: Mikl�s mester megvallotta, hogy a Gy�r megyei Kezeu nev� birtokát minden tartozékkal (telkek, kegy�ri jog, m�velt és nem m�velt szánt�f�ldek, mez�k, hegyek, sz�l�k, erd�k, rétek, kaszál�k, berkek, ......... malmok, malomhelyek, áll�vizek, halász�helyek.......) István zágrábi p�sp�knek, egész Szlav�nia (regnum Sclauonie) általános vikáriusának ........ márka dénárért (minden márkát 4 forinttal számolva) ..... eladta �r�k birtoklásra .... ráruházva annak jogát és tulajdonát ...... ígérve, hogy az eladással sem bír�ságon v. azon kív�l, sem nyíltan v. titokban nem száll szembe ....... � és leszármazottai a p�sp�k�t és ut�dait a birtok békés [tulajdonában] meg�rzik ..... annak kapcsán szavatolják és megvédik ..... Mikl�s a mostani és leend� fiait és leányait ..... miután a t�rvényes [kort] elérik, a király v. más autentikus személyek (ti. káptalan v. konvent) elé állítja, ha erre a p�sp�k v. ut�dai felkérik, és eléri, hogy fiai és leányai az eladást meger�sítsék és elfogadják. Ha Mikl�s v. leszármazottai a birtok és tartozékai tulajdonában nem akarnák v. nem tudnák megvédeni a p�sp�k�t és ut�dait, akkor ellen�kben a mondott 100 márka dénár b�ntetése s�jtsa �ket, amit a per kezdete el�tt kell kifizessenek nekik. Err�l a káptalan f�gg�pecsétjével ellátott privilegiális oklevelet bocsát ki Mikl�snak. D. f. II. p. Jacobi, a. d. 1364. Arenga. E.: Dl. 5335. (NRA. 953. 6.) Foltos. Hátlapján k�zépkori és �jkori kezekt�l tárgymegjel�lések. F�gg�pecsét és z�ld-lila fonata. Á.: Albert helytart�, 1771. márc. 25. Ue. jelzet alatt, a már foltos oklevelet átírva. 595. 1364. j�l. 29. Csázma István zágrábi p�sp�k kinyilvánítja, hogy bizonyos káptalanok és konventek vezet�i (locorum collegiatorum et conventualium rectores) és tagjai, nem tudván féket vetni kapzsiságukra és kezeiket az ajándékr�l (munus) levenni, �jabban pecsétjeiket (amikkel az ország jogait oltalmazni szokás) elvesztik (ammitterent), és mind a saját, mind egyházuk hírnevén foltot ejtenek. A p�sp�k zágrábi egyházát rendben és biztonságban akarván tudni, hogy annak és szolgál�inak (minister) semmi sem tudjon kárt okozni, érett megfontolásb�l elrendeli, hogy amikor az országlakosok �gyeinek végrehajtására, amit k�zhitel� eljárásnak (fideidignitas) hívnak, a káptalanja tagjait a király és a királyné, az ország- és udvarbír� (iudex curie eorum), a nádor, a szlav�n bán, v. Magyaro. és Szlav�nia (regnum Sclauonie) más jogszolgáltat�i nunciusok v. levelek révén felkérik, az ilyen feladatokra a zágrábi egyház kanonokai v. prebendarius-ai k�z�l olyanokat k�ldjenek, akik j� hír�ek, tiszta lelkiismeret�ek, erk�lcs�sek, és akikkel szemben semmiféle gyan� nem mer�lt fel. �k, miel�tt a feladat elvégzésének terhét elfogadják, megérintve az evangéliumokat tegyenek esk�t Isten szentjeire, hogy az igazság �tjár�l nem térnek le sem anyagiakért, sem elfogultságb�l (nec prece nec precio, nec odio nec favore), hanem a rájuk bízottakat mesterkedés (machinacio mali) nélk�l elvégzik, semmit olyat nem kérnek v. fogadnak el a peresked�kt�l, ami panaszt v. felz�dulást szítana, és csak azt fogadják el, amit nekik felajánlanak. Abban az esetben, amikor munkájukat talán nem megfelel�en viszonozzák, a káptalan tagjai taksálják meg, mennyit jár a pecsételésért, figyelembe véve a munka és az �gy milyenségét. Az így megkapott pénzt (kifizetve el�bb az azok munkájáért jár� díjazást, akik e feladatokat elvégzik; ezt a p�sp�k a káptalan tagjai rendelkezésére hagyja) teljesen a káptalan k�z�sségének hasznára fordítsák, egy erre alkalmas, a káptalan pecsétjével ellátott ládában tartsák, majd onnan kiszedve a zágrábi egyház kanonokai k�z�tt egyenl�en osszák fel, kivéve azokat, akik nem vették fel a szent rendeket és akik ezen egyházon kív�l laknak ésszer� ok nélk�l. Elrendeli továbbá egyháza régi írásokba 310