Piti Ferenc: Anjou–kori Oklevéltár. XLVIII. 1364. (Budapest–Szeged, 2018.)

Documenta

Anjou-oklt. XLVII. 652. szám] szintén királyi oklevéllel a Kolchuan, Hruskfolua és Dolyna birtokokon lev� részeket a szomszédok �sszehívásával bejárva és mások birtokjogait�l elk�l�nítve a mondott jogcímen magának iktattatni akarta, Walter fia: János és Hannus (a régi plébános frater-e), Leuche-i polgárok ennek ellentmondtak, ezért �ket a királyi ember megidézte [1364.] jan. 13-ra (oct. Epiph. d.). Akkor István fia: Kilián (Jakab mester nevében nádori �gyvédvall� levéllel) 20 napig várt rájuk az országbír� el�tt, de nem jelentek meg és nem is k�ldtek senkit, így bírságokban maradtak. Az oklevelek bemutatása után Jakab kérte, hogy az országbír� szolgáltasson neki igazságot. Mivel tehát ezen oklevelek szerint Jakab mester néhai János Hruskfolua, Kyskolchwan és Dolyna nev� birtokait v. birtokrészeit a maga joga nevében háromszor t�rvényesen k�vetelte (recaptivarat), a királyi emberekkel a Scepsy-i káptalan tan�sága jelenlétében magának iktattatni akarta, és e három esetben Walter fia: János és Hannus, Leuche-i polgárok mindig, Arnold fia: Mikl�s pedig az els� alkalommal a k�vetelésnek és az iktatásnak ellentmondtak, Mikl�st, Jánost és Hannus-t emiatt Jakab a királyi jelenlét elé perbe vonta, de Mikl�s a királyi és káptalani emberek által t�rvényesen kijel�lt els� id�pontban, János és Hannus pedig egyik id�pontban sem jelent meg az országbír� el�tt, így mindháromszor bírságokban marasztaltattak el, az ország szokása szerint pedig a birtokiktatások �gyében háromszor tilalmaz�k, akik háromszor megidézve a jognak nem engedelmeskednek és ellentmondásuk megindoklását elutasítják, t�bbsz�r a birtokok v. birtokrészek iktatásának nem mondhatnak ellent, hanem tilalmazásuk ellenére is e háromszor k�vetelt birtokok igényl�it azok tulajdonába t�rvényesen iktatni és bevezetni kell, ezért az országbír� írásban kérte a Scepsy-i káptalant, hogy k�ldjék ki tan�ságukat, akinek jelenlétében a királyi ember a Kolchwan, Hruskfolua és Dolyna birtokokon lev� részeket a szomszédok �sszehívásával bejárva minden tartozékukkal iktassa más jogának sérelme nélk�l Jakab mesternek és �r�k�seinek a mondott királyi adomány címén, Mikl�s, János, Hannus és mások ellentmondása ellenére is, mivel e birtokok v. birtokrészek háromszori k�vetelésekor Mikl�son, Jánoson és Hannus-on kív�l más nem mondott ellent (kivéve Kolchwan-i János �zvegyét, Gargow-i András fia: Andrást és Olazy-i Mikl�s fia: Andrást, akik csak az els� iktatás idején tilalmaztak, ezért ha a két András és az �zvegy ellentmondanak, �ket idézze meg Jakab ellenében a királyi jelenlét elé), majd a káptalan tegyen az uralkod�nak jelentést. Amikor az országbír� márc. 31-én (oct. Passce d.) a bár�kkal és az ország nemeseivel bír�i székében [�lésezett, Jakab mester] bemutatta a káptalan jelentését (l. 189. szám). Mivel a néhai János mondott birtokrészeit a királyi és káptalani ember István comes bír�i meghagyásának megfelel�en ellentmondás nélk�l iktatták Jakab mesternek, ezért az országbír� e birtokrészeket királyi adomány címén Jakabnak és �r�k�seinek hagyja bír�i hatásk�rénél fogva, más jogának sérelme nélk�l. Err�l f�gg�pecsétjével meger�sített privilegiális oklevelet bocsát ki. D. in Wissegrad, 3. die oct. predict., a. d. 1364. E.: Dl. 5181. (Acta Jesuitica. Leucsov. 5. 23.) Foltos, helyenként gy�r�tt. Hátlapján k�zépkori és �jkori kezekt�l tárgymegjel�lések. F�gg�pecsét és lila fonata. Má.: 1. Dl. 25 118. (Uo. 14. 37.) Újkori. 2. Dl. 36 444. (Acta eccl. 71. 44.) Újkori. 209. 1364. ápr. 2. A pozsonyi káptalan jelenti [I.] Lajos királynak (H), hogy megkapva Mikl�s néhai nádor fia: János királyi tárnokmester, zalai és veszprémi comes levelét (amit az abban foglaltaknak megfelel�en pecsétf�j�kkel ellátva visszak�ldenek a királynak) kik�ldték tan�ságul kanonoktársukat: János �rkanonokot, akivel Gutur-i János fia: Gy�rgy királyi ember márc. 31-én 125