Piti Ferenc: Anjou–kori Oklevéltár. XLVIII. 1364. (Budapest–Szeged, 2018.)
Documenta
E.: Dl. 5165. (NRA. 215. 440.) Papír. Hátlapján azonos (Berekzuk névalakkal) és �jkori kézt�l tárgymegjel�lések, valamint zár�pecsét k�rvonala. Má.: Ue. jelzet alatt, �jkori. 167. 1364. márc. 11. A pozsonyi káptalan el�tt megvallotta Zemch-i néhai Rumul kiskor� leánya (puella ... in tenera etate): Erzsébet – akinek terhét és bírságát az anyja fivére (frater uterinus), Raro-i Pál fia: a jelenlév� Rustar (dict.) Henrik vállalta magára –, hogy a Zemch faluban és azon kív�l lev� �r�kjog� birtokait eladta Jakus-nak, Pozsony város bír�jának és általa �r�k�seinek 22 font (libra) dénárért (minden fontot 6 pensa-val számolva). Henrik pedig k�telezte magát és �r�k�seit, hogy Jakus-t és �r�k�seit ennek okán megvédik és szavatolják. Err�l a káptalan f�gg�pecsétjével ellátott privilegiális oklevelet bocsát ki. D. f. II. p. Judica, a. d. 1364. Arenga. E.: Dl. 86 781. (Esterházy cs. tatai lt. Sempte 2. 2.) Hátlapján �jkori kezekt�l tárgymegjel�lések. F�gg�pecsétre utal� plicatura. Á.: Pozsonyi kápt., 1367. febr. 22. Dl. 86 782. (Uo. 2. 3.) Eltér� névalakja: Reumul. 168. 1364. márc. 11. Heinrich der Ruster, Lip�t (Leutold [von Stadeck]) ausztriai marsall (marschalicher her in Osterreich) szolgája (dyener) kinyilvánítja, hogy a Jakab (Jacob) pozsonyi bír� és a néhai Rumhart von Wartberg k�z�tti korábbi szerz�dés szerint ut�bbi tartozik a bír�nak a Magyarországon (in dem land cze Ungern) érvényes és bevett pénzben értend� 62 fontnyi (phunt) dénárral, amiért Rumhart lek�t�tte a bír� számára a Wartberg-ben lév� udvarát (hof), minden tartozékával egy�tt. Ruster elismeri továbbá, hogy ezt k�vet�en Jakab bír� 22 font (phunt) dénárt k�lcs�nz�tt számára is, és ha ezen �sszeg kapcsán a bír�nak v. �r�k�seinek bármilyen kára származna, azt Ruster v. �r�k�sei megtérítik számukra, amire az Ausztria (cze Osterreich) ter�letén és máshol lév� ing� és ingatlan vagyonával vállal felel�sséget. Az oklevélre Ruster és kérésére Heinrich von Jedendorf a saját pecsétj�ket f�ggesztik fel. Der prief ist gegeben, do man czalt von Christes geb�rd 1364. Jar dez nesten mantags vor dem palm tag. E.: Df. 241 339. (AM. Bratislava. Pozsony város tanácsa. K�zépkori oklevelek. 3259.) Két f�gg�pecsét. R.: AMB. Inventár 213. szám. Skorka Renáta 169. 1364. márc. 11. 1364., die XI. Mart. A velencei tanács határozata. Laurencius Celsi velencei d�zse bízza meg egy notarius-át, aki menjen Lajos aquileiai pátriárkához és adja neki el�: a d�zse megtudta a pápai k�riáb�l, miszerint Magyaro. (H) királya kérte a pápa engedélyét, hogy a pátriárka átengedje neki éves census-ért Istria-t; a pápa és a k�ria azonban nem akarják ezt megengedni, hanem halogatják, mondván, hogy tájékoz�dni akarnak. Ez, amennyiben megval�sul, az aquileiai egyházat t�nkretenné, szolgaságba vetné, és nagy veszély lenne Velence helyzetére is. A pátriárka k�ldj�n mihamarabb egy titkárt a k�riába, hogy tájékoz-102