Piti Ferenc: Anjou–kori Oklevéltár. XLVII. 1363. (Budapest–Szeged, 2017.)

Documenta

vasvári káptalan képvisel�i [eredetiben] v. átiratban mutassanak be) lev� régi határok szerint járja be, és mások birtokjogait�l elk�l�nítve minden haszonvétellel iktassa a vasvári káptalannak, Voryu (dict.) Benedek ellentmondása ellenére is (mivel képvisel�je azt mondta, Benedeknek e birtokban nincs semmilyen joga), és ha János [fiain] kív�l bárki más valamely birtokrészen ellentmond, azt idézze a királyi jelenlét elé a vasvári káptalan ellenében máj. 1-jére (oct. Georgii), ha pedig János fiai tiltakoznának, �ket nem kell [megidézni], mivel perben lévén a káptalannal, idézés nélk�l is meg kell akkor jelenjenek az országbír� el�tt, majd a [vitás] birtokrészt, megtekintve min�ségét, mennyiségét, [hasznát és értékét] királyi mértékkel megmérve (v. ha mérni nem lehet, szemmel megtekintve) fogott bír�kkal becs�lje fel értékén (condigno suo precio et valore) az ország joga (lex) szerint. Mivel mindezek elvégzéséhez sz�kséges volt kik�ldeni a királyi és a káptalani embereket, az országbír� levelében kérte a [veszprémi] káptalant, hogy k�ldjék ki tan�ságukat, akinek jelenlétében a királyi ember ápr. 9-én Ilmeuch birtokon mindezeket [a mondott m�don] végezze el, majd a káptalan minderr�l máj. 1-jére (ad oct. Georgii) a királynak tegyen jelentést, mikor is a vasvári káptalan, ha sz�kséges lesz, [II.] András király és a gy�ri káptalan mondott okleveleit eredetiben mutassák be az országbír� el�tt. Máj. 1-r�l a jelentés megtárgyalása a felek akaratáb�l az országbír� perhalaszt� oklevele szerint okt. 6-ra (ad oct. Michaelis) lett halasztva, mikor is a vasvári káptalan �rkanonoka: Márton és dékánja: Bertalan a káptalan nevében és �gyvédvall� levelével bemutatták az országbír�nak a veszprémi káptalan [királynak] sz�l� jelentését, miszerint az országbír� levelének megfelel�en Arukkuz-i Pál fia: Lászl� királyi emberrel kik�ldték tan�ságul kanonoktársukat, Lukács mestert, akik ápr. 9-én Ilmeuch birtokra mentek és amikor ápr. 10-én (die sequenti f. II.) a szomszédok, f�leg István fia János �zvegye és fiai jelenlétében a birtokot régi határai mentén a gy�ri káptalan mondott egyezséglevelének megfelel�en (amit ott a vasvári káptalan képvisel�i [átiratban] bemutattak) bejárták és annak során 4 határjelet emeltek, de mikor az 5. emeléséhez érkeztek, hogy az elk�l�nítés után a birtokot minden haszonvétellel a vasvári káptalannak [iktassák], a mondott nemes asszony famulusai és jobbágyai, valamint más k�zrend�ek (communes homines) a n� nevében felfegyverkezve, ellenségesen rájuk rontottak, a királyi és káptalani embert halállal fenyegetve elkergették, emiatt a birtokbejárás, határjel-emelés és iktatás a vasvári káptalan részére nem t�rténhetett meg. A vasvári káptalan képvisel�i ezután bemutatták [II.] András király mondott, 1217. évi privilegiális oklevelét (l. Reg. Arp. 322. szám), miszerint színe el�tt Herkules vasvári prépost a vasvári egyháznak adta a Suprun megyei (comitatus castri), telekhely (locus curie) nélk�l 8 holdnyi Ilmeuch nev� predium-ot, amit cserébe kapott a rokonságát�l (progenies), kivéve Péter fia: Pousa-t, aki a maga részét nem adta cserébe; a gy�ri káptalan 1349. évi privilegiális oklevelét (l. Anjou-oklt. XXXIII. 966. szám), miszerint Ilmeuch birtokot János (Ferenc és Herbord apja) a vasvári káptalannak az oklevélben leírt határok alatt visszaadta; a zalai konvent 1360. évi tudományvev� 304 �