Piti Ferenc: Anjou–kori Oklevéltár. XLVII. 1363. (Budapest–Szeged, 2017.)

Documenta

ivel meghagyta, hogy Konya mester az esztergomi káptalan eredeti oklevelét okt. 6-án (oct. Mychaelis) 3 márka bírsággal mutassa be, a nádor pedig a mondott királyi oklevelet magánál tartotta. Okt. 6-án Domokos litteratus Konya mester nevében a váci káptalan �gyvédvall� levelével István fia: Péter és Waryu Mikl�s jelenlétében bemutatta az esztergomi káptalan eredeti oklevelét, a nádor pedig a feleket azok kérésére megbékélésre bocsátotta, de Péter, bár Waryu (dict.) Mikl�s a t�rvényes napokig (legitimis diebus earundem octavarum) várt rá, nem tért visz­sza a nádor elé, majd nov. 8-ra (ad oct. OO. SS. tunc sequentes) megidézve (evocatus) – hogy Laxo birtok maradék fele �gyében végs� d�ntést kapjon, ko­rábbi távozásár�l (fugitiva sua recessio) választ adjon és az amiatt rá kir�tt bírság­r�l a nádornak és a peres ellenfélnek elégtételt adjon – sem jelent meg, nem is k�ld�tt senkit, pedig Waryu Mikl�s a t�rvényes napokig várt rá. És mivel az or­szág joga szerint a végleges idézéseket vásárokon t�rtén� kikiáltások kell k�ves­sék (evocacionem consultivam regni lege requirente forenses sequi oportebant proclamaciones), István fia: Pétert a nádori ember az esztergomi káptalan tan�sá­ga jelenlétében 3 vásáron kikiáltással Waryu Mikl�s ellenében a nádor elé hívta mindezek �gyében [1362.] jan. 8-ra (ad 15. diem sabbati proximi p. Thome ap. tunc venturum), vagyis az utols� kikiáltás 15. napjára. Onnan Péter a per tárgya­lását id�pontr�l id�pontra halogatta a nádor okleveleivel, egészen a Bosznia elleni királyi had aug. 27-re kihirdetett oszlásának 15. napjára, szept. 10-re (ad quind. residencie regalis exercitus versus Boznam moti et ad oct. regis Stephani proclamate). Akkor a felek megjelentek a nádor el�tt, és mivel Péter a saját �r�k­joga nevében olyan indokkal akarta k�vetelni Laxo birtok felét, hogy az a h�tlen Felicián generacio-jához tartoz� Hony-i nemesekhez abban az id�ben ker�lt az � el�deit�l zálog címén, amikor még nem estek h�tlenségbe, és hogy Laxo birtok az � ezen el�deit�l (awus et prothavus) és t�le is zálog címén ker�lt elidegenítés­re, és ezt a nádor 1358-ban a Heueswyuar megyei nemesek universitas-ának Welpreth falu mellett tartott congregacio generalis-án kiadott oklevelének bemu­tatásával kinyilvánította. Waryu Mikl�s ellenben azt mondta, hogy e birtokfelet Péter el�dei a Hony-i nemeseknek nem elzálogosították, hanem �r�kre eladták, és ennek bizonyságául bemutatta az egri káptalan 1279. évi privilegiális oklevelét, miszerint a káptalan el�tt megjelent egyrészr�l Fornus-i Iktor fia: Tamás, más­részr�l Fornus-i Syke fiai: Simon és Péter a maguk és frater-�k: Begun nevében, és Tamás elmondta, hogy a Laxo nev� �r�kbirtokáb�l egy 3 ekényi részt, ami a f�ldje k�zepén van a Zekzou foly� mellett nyugat fel�l, e foly� k�zepén 40 �lig (vlna) terjeszkedik és határjelekkel el van k�l�nítve, minden haszonvétellel (el)adta �r�kre Simonnak és frater-einek mind szolgálataikért, mind 6 márkáért, védelmet és szavatosságot vállalva feléj�k a maga és �r�k�sei részér�l, és ehhez Tamás Fornus-i vérrokonai, Solk fia: Máté és Pál fia: Lukács a káptalan el�tt beleegyezés�ket adták. Ezután a nádor megkérdezte Pétert, hogy az oklevél tar­talmának ellent akar-e mondani, mire Péter azt állította, hogy az egri káptalan privilegiális oklevele nála is megvolt, de t�le ellopták. Mivel tehát Péter Laxo � 267

Next

/
Thumbnails
Contents