Piti Ferenc: Anjou–kori Oklevéltár. XLVII. 1363. (Budapest–Szeged, 2017.)

Documenta

Karapcz és fivérei Mikl�s mester honti f�esperessel, királyi commensalis káplánnal és Zudor (dict.) Mikl�s mesterrel, a királyi aula ifjával mint királyi emberekkel, valamint Mátyás mesterrel, a csanádi káptalan �rkanonokával (akit a káptalan a király írásos parancsára k�ld�tt ki tan�ságul) 1361. j�l. 7-én (sab. p. oct. Petri et Pauli, a. d. 1361.) a király által Karapcz-éknak adományozott Rekas és Solmos birtokra mentek a szomszédok �sszehívásával, és amikor tartozékaikkal egy�tt a királyi és káptalani emberek a király parancsának megfelel�en ezeket mások birtokjogait�l el akarták k�l�níteni és �j határjeleket akartak emelni a régiek mellett, ennek Balázs mester ellentmondott, így �t megidézték j�l. 21-re (ad [quin]d. predicti diei ipsius reambulacionis) ezen oláhok ellenében a királyi jelenlét elé. Az oklevelet bemutatva K[arap]ch az ellentmondás okát tudakolta, mire Suluk (dict.) János Balázs mester nevében a csanádi káptalan �gyvédvall� levelével azt mondta az országbír�nak, hogy Balázs azért mondott ellent, mivel ezen oláhok a bejárással és a határjelek emelésével Balázs Ewzyn nev� birtokáb�l nagy f�ldrészt akartak Rekas és Solmos birtokokhoz csatolni. Mivel a király parancslevelével az ezen oláhoknak adott Rekas és Solmos birtokokat régi határaik szerint (amikkel az adománya el�tt � és a korábbi királyok azokat bírták) mások jogait�l elk�l�níttetni és ezen oláhoknak iktattatni akarta, Karapch és fivérei pedig lévén j�vevények (advena) az ország szokásjogát (consuetudinarias leges) és pereit szinte teljesen nem ismerték, ezért István comes a f�papokkal, bár�kkal és az ország nemeseivel ezt megfontolva az �gyben az oláhoknak r�vid eljárással (in breviori termino) végs� d�ntést akart hozni, és írásban kérte a csanádi káptalant, hogy k�ldjék ki tan�ságukat, akinek jelenlétében Péter aradi prépost és Mikl�s csanádi prépost mint királyi emberek [1364.] máj. 1-jén (oct. Georgii tunc venturis) és más alkalmas napokon Rekas és Solmos birtokokra és tartozékaikra menve a felek v. képvisel�ik jelenlétében a szomszédokt�l és más megyei nemesekt�l hit�kre, a király és Szent Koronája iránti h�ség�kre, elfogultság nélk�l (odio favore et timore cuiuslibet partis procul abiectis) tudják meg, milyen határok alatt fek�dtek ezen birtokok Ewzyn birtok fel�l [I.] Károly király (H), majd [I.] Lajos király idején egészen ezek adományozásáig, majd ezután Rekas és Solmos birtokokat és tartozékaikat az ezen királyok által bírt határok szerint Balázs Ewzyn nev� birtoka fel�l bejárva és �j határjelek emelésével elk�l�nítve Karapch-nak és fivéreinek a királyi adománynak megfelel�en hagyják birtoklásra, Balázs és mások ellentmondása ellenére is, majd a káptalan máj. 19-re (ad oct. Penth.) a királynak tegyen jelentést. Tá.: 1. Szécsi Mikl�s országbír�, 1371. j�n. 20. > I. Mátyás király, 1489. nov. 10. Dl. 9117. (NRA. 922. 7.) 2. Tá. 1. > Pozsonyi kápt., 1780. aug. 25. Ue. jelzet alatt. K.: Doc. Val. 166–169; Doc. Rom. Hist. XII. 166–170. � 257