Piti Ferenc: Anjou–kori Oklevéltár. XLVII. 1363. (Budapest–Szeged, 2017.)
Documenta
238. [1363.] máj. 24. Avignon [V. Orbán pápa] Erzsébet királyné (V) kérésére Lászl� [fia:] Mikl�s királynéi káplánnak az egri egyházban lélekgondozással jár� v. anélk�li, �res v. meg�resed� tisztséget (dignitas vel personatus aut administracio seu officium) rezervál, annak ellenére is, hogy Mikl�snak az egri egyházban és a pécsi egyházmegyei Posoga-i Szt. Péter-egyházban kanonoksága és prebendája van, de ezek egyikér�l le kell mondania. Inti az egri p�sp�k�t és káptalant, hogy err�l ne rendelkezzenek, mert a pápa érvénytelennek tekinti, ha bárki bármilyen hatásk�rrel ezzel szemben cselekszik. D. Avinione, IX. Kal. Jun., pápasága 1. évében. [1363.] Mikl�snak a tisztség jogaiba és j�vedelmeibe val� bevezetésével a pápa a váci és boszniai p�sp�k�t bízza meg. D. ut supra. Reg.: ASV. Reg. Aven. Vol. 151. fol. 118r-v. (Df. 289 718.) R.: V. Orbán, LC. 4902. szám. 239. [1363.] máj. 25. [Avignon] [V. Orbán pápa] engedélyezi Péter ciprusi királynak, hogy már a Szentf�ld és a t�r�k�k elleni hadjárat megkezdése el�tt 2000 lovasb�l és 6000 gyalogosb�l áll� sereget gy�jthessen egybe egyes ter�letekr�l, pl. Magyaro.-r�l (Ungarie regnum). D. VIII. Kal. Jun. [1363.] K.: Raynaldus XXVI. 84. (ASV. Reg. Urbani V. anno I. ep. 60. alapján, részlet) R.: V. Orbán, LSC 488. szám. (ASV. Reg. Vat. Vol. 245. fol. 170v. alapján.) 240. [1363.] máj. 25. Avignon [V.] Orbán pápa [I.] Lajos királynak (U): a szaracénok (Agareni), az az orthodox hit ellenségei rég�ta elfoglalva tartják a Szentf�ldet, és a t�r�k�k (Turchi) elnyomását�l szenved a keleti keresztény nép, és ez az egész kereszténységnek nagy veszélyt jelent, hacsak a hívek erejével vakmer�ség�ket le nem verik. A minap Péter ciprusi király, akinek országa e hitetlenek k�zelében van, a nyugati ter�letekre, s vég�l az apostoli székhez érkezett, és a pápának, a bíborosoknak, a keresztény fejedelmeknek és el�kel�knek bemutatta, hogyan lehet a szaracénok és t�r�k�k erejét megsemmisíteni és a Szentf�ldet visszafoglalni. [II.] János francia király a javaslatokat elfogadva kifejezte vágyát, hogy átkeljen a tengeren. János és Péter királyok, valamint sok el�kel� és nemes megígérték, hogy személyesen kelnek �tra erej�kkel a Szentf�ld visszavételére, s kérték és elfogadták a kereszt jelét a pápát�l, aki �hajtván mind e királyokat, mind másokat a feladatban lelkileg és anyagilag támogatni, a bíborosok tanácsával elrendelte a Szentf�ldre és a hitetlenek más f�ldjeire a keresztes hadjáratot (passagium generale), ami 1365. márc. 1-jén (Kal. Mart., a. Nat. d. 1365.) � 145