Piti Ferenc: Anjou–kori Oklevéltár. XLVI. 1362. (Budapest–Szeged, 2017.)

Documenta

kikiáltások követik (non alique cause simplicibus evocacionibus solent terminari nisi trine forenses consequantur proclamaciones), a bírók pedig a jog ellen lázadókat az annak való engedelmeskedésre a vásáron történ� kikiáltásokkal szólítják, ezért a tárnokmester írásban kérte a vasvári káptalant, hogy küldjék ki tanúságukat, akinek jelenlétében a királynéi ember Nagy Jakab Kurmend-i hospest Zecheud-i Tristian fia: András ellenében válaszadásra és a 3 id�pont elmulasztása miatt a rá kirótt bírságok tárnokmesternek és a peres ellenfélnek történ� kifizetésére 3 megyei vásáron nyilvánosan kiáltsa ki az utolsó kikiáltás napjának 15. napjára a királynéi jelenlét elé, figyelmeztetve, hogy a tárnokmester mindezek ügyében az � távollétében is végs� döntést hoz, ahogy a jog rendje megköveteli, majd a káptalan a királynénak tegyen jelentést. Amikor szept. 14-én (15. die ferie quarte an. Egidii) a tárnokmester a bárókkal és az ország nemeseivel bírói székén ülésezett és a peresked�k ügyeit tárgyalta, Zecheud-i Tristian fia: András bemutatta neki a vasvári káptalan királyn�nek írt jelentését, miszerint Zobapataka-i Karachin királynéi ember és János pap, a káptalan embere Nagy (Magnus) Jakab Kurmend-i hospest aug. 29-én (f. II. an. Egidii) Vasvárott, aug. 30-án (f. III. an. idem fe.) Sythke-n és aug. 31-én (f. IV. an. Egidii) Kwzegh-en a megyei vásárokon Zecheud-i Tristian fia: András ellenében nyilvánosan kikiáltották szept. 14-re (ad 15. diem diei ipsius ultime trineforensis proclamacionis) a királynéi jelenlét elé, hogy a fentiekr�l adjon választ és a 3 id�pont bírságait a tárnokmesternek és a peres ellenfélnek kifizesse. Nagy Jakab azonban szept. 14-én sem jelent meg és nem is küldött senkit. Mivel tehát Tristian fia: András elpanaszolta a királynak, hogy Nagy (Magnus) Jakab Kurmend-i hospes 1361. ápr. 24. körül Zecheud birtokra menve az � házát v. annak faanyagát más egyéb ott talált javaival együtt hatalmaskodva elvitte, a fiát: Pétert pedig súlyosan megsebezve félholtan otthagyta, és mikor András a Kurmend-i bíró, az esküdtek és polgárok által hitükre biztosítottan Kurmend városba ment, hogy igazságot kérjen, Jakab a bíró, az esküdtek, a polgárok és fogott bírók döntését nem fogadta el, s�t Andrást gyalázva �t meg akarta ölni, majd Jakabot a király parancsára háromszor megidézték, utóbb pedig az ország szokása szerint – mivel az idézéseket a megidézettek makacssága esetén vásáron való kikiáltásoknak kell követniük (iuridicas evocaciones evocatorum contumacia requirente forenses proclamaciones sequi debuerant) – a tárnokmester bírói meghagyásának megfelel�en 3 megyei vásáron kikiáltották, ám makacs és kemény lélekkel, nem törödve azzal, hogy szívének lázadása a saját személye és javai kárára lesz, a tárnokmester el�tt nem jelent meg és nem is küldött senkit maga helyett, hanem makacsságában a jognak való engedelmességt�l és az igazságtól távolmaradva számos bírságnak vetette magát alá, ráadásul 1361. máj. 20-án a cinkosaival és rokonaival András Zecheud nev� birtokára menve � 241