Piti Ferenc: Anjou–kori Oklevéltár. XLVI. 1362. (Budapest–Szeged, 2017.)

Documenta

Á.: 1. Budai káptalan, 1471. ápr. 2. SNA. Esterházy cs. cseszneki ágának lt. Oklevelek. Muraközy-elenchus 102. 25. (Df. 282 306.) 2. Szentgyörgyi Péter országbíró, 1504. nov. 14. Dl. 105 081. (Batthyány cs. lt. Illésházy cs. 19. 15. 3.) 3. Á. 2. > Bátori András országbíró, 1564. jan. 28. Dl. 37 370. (Szüll

� cs. lt.) Má.: Á. 2. alapján, azzal azonos jelzet alatt, újkori. K.: Eszterházy 22–24. 241. [1362.] máj. 22. Ivánc Dénes erdélyi vajda az erdélyi káptalannak: kanonoktársuk, Miklós Brassow-i dékán, királyi speciális káplán ezen a napon az uralkodó elé járulva elpanaszolta, hogy mivel � a királlyal annak speciális szolgálataiban jár el, ezért a káptalan ezt távollétnek tekintve az � kanonoki jövedelmeit visszatartja és neki régóta nem adja ki. A király ezt hallva nagy haragra lobbant, és a lovagjai és cliens-ei hallatára keményen megparancsolta a szintén jelenlev� vajdának, hogy ha a káptalan a visszatartott jövedelmek ügyében Miklósnak nem ad elégtételt és azokat a jöv�ben sem adja ki neki, akkor a vajda királyi hatáskörrel tegye rá kezeit a káptalan javaira és Miklóst kárpótolja, hogy ne kelljen neki panaszkodnia. Ezért a vajda kéri a káptalant, hogy Miklós panaszát orvosolják, különben kénytelen lesz kemény kézzel végrehajtani a királyi parancsot. D. in Janich, domin. an. Asc. d. [1362.] E.: Ba. Gyulafehérvári kápt. lt. Erdélyi kápt. Oklevelek 3. 18. 369. (Beke 2. 310.) (Df. 277 542.) Papír. K.: F. IX/3. 338–339. (1362. év alatt); ZW. II. 178–179. (1360–1366 közé keltezve); Doc. Rom. Hist. XI. 491–492. (1360. máj. 8-i dátummal) R.: Beke A., TT. 1890. 146. (1460 körülre datálva); Doc. Rom. Hist. XII. 77. (immár 1362. évvel); Erdélyi Okm. IV. 156. szám. (1362-re keltezve) Ford.: Makkai-Mezey 248. (máj. 29-i datálással) Megj.: A vajda intitulációja az el�lap alján, a káptalannak szóló címzés pedig a hátlapon van. 242. 1362. máj. 23. [I.] Lajos királynak (H, Da, C, Ra, Se, G, L, Co, Bu, princ. Sal., mont. S. Angeli d.) Magyar (dict.) Pál mester özvegye: Margit a Papuch-i Boldogságos Sz�z-kolostor ágostonos rendi perjele és remete testvérei nevében bemutatta a vasvári káptalan zárt, az özvegy által a kolostornak adott Papuch, Hwziopah és Sebus birtokok ezen testvérek részére történt iktatásáról szóló, gyanútól mentes jelentését (l. 185. szám), kérve, hogy azt a birtokok iktatásával együtt er�sítse meg a kolostornak és az ottani testvéreknek. A király az özvegy kéré-136 �