Sebők Ferenc: Anjou–kori Oklevéltár. XLIV. 1360. (Budapest–Szeged, 2021.)

Documenta

mentek – a közúton, Zenthesligete (lehúzva: Zenthes) birtok erdejében előre megfontolt szándékkal, útonállók módjára megtámadták és borzalmasan megcsonkították, Istvánt megölték, Jánost életveszélyesen megsebesítve félholtan hagyták hátra. Erre István fia Jakab úgy válaszolt, hogy a fentiekben teljesen ártatlan, és ennek igazolására bemutatott 3, vizsgálatról szóló oklevelet. Az egyik a szepesi kápt. a másik a Jazou-i konv., a harmadik Zemplén m. alispánja és a szb.-k [1359. évi] (in a. prox. transacto) oklevele volt. A kápt. és a konv. azonos tartalmú oklevelei szerint az azokban megnevezett királyi emberek a kápt. és a konv. tanúságtétele mellett, a király írásos parancsára nemesek és közrendűek körében vizsgálódva megállapították az igazságot. E szerint Drugeth Miklós c. fia János mr. és János nádor fia másik János a királyi hadjáratra tartó Domokos fiait: Jánost és Istvánt famulus-aikkal – kiváltképpen István fia Jakabbal – a közúton nem csonkíttatták meg, sőt, a nevezettek mindezekben ártatlanok. Zemplén m. alispánjának és szb.-inak oklevele – amely szóról szóra tartalmazta a király oklevelét is – szerint Drugeth Miklós c. fia János mr. és János volt nádor fia másik János mr. előadták a királynak, hogy Vngh m. összes nemese hamis sugallatra oly vizsgálatot folytattattak ellenük, miszerint ők számtalan jogtalanságot, károkozást és hatalmaskodást követtek el ellenük, Chechyr-i Domokos fiait: Jánost és Istvánt a király hadjáratára mentükben István fia Jakab és más famulus-aik által a közúton kegyetlenül megcsonkíttatták, és más jogtalanságokat követtek el, holott ők ezekben teljességgel ártatlanok. Emiatt a király írásban (scribendo) megparancsolta a Zemplén m.-i alispánnak és szb.-knak, hogy az általuk nemesek és közrendűek körében tartott vizsgálat eredményét írásban jelentsék neki, mire ők a következőket jelentették: Zemplén m. nemesei és közrendűek kérdésükre úgy válaszoltak, hogy Drugeth János nádor fia János és Miklós c. volt országbíró fia másik János, továbbá Lazun-i István fia Jakab a fent említettekben ártatlanok, és ők tudják, hogy Domokos fia Istvánt Beke fia László ölte meg. Az oklevelek bemutatását követően István fia Jakab úgy nyilatkozott, hogy ő kész alávetni magát Zemplén m. nemesei és közrendűi köztudományvételének arról, hogy ő Domokos fia János minden állításában ártatlan, míg utóbbi ugyanerről Wngh m. nemesei és közrendűi körében tartandó köztudományvételnek volt hajlandó alávetni magát. Mivel a felek között a köztudományvételt illetően ellentét volt, az országbíró pedig úgy ítélte meg, hogy a Domokos fia János által bemutatott vizsgálati oklevelek hatályosabbak voltak, és az ilyen esetekben az ügyet az ország szokása szerint párbajjal v. eskütétellel kell lezárni, István fia Jakab pedig az országbíró kérdésére az ellene Domokos fia János általi eskütételt választotta, ezért az ország vele együtt törvényszéket tartó báróival és nemeseivel úgy döntött, hogy Domokos fia János szept. 15-én (in oct. fe. Nat. B. virg. tunc venturis) az egri egyház kápt.-ja e. 50 hozzá hasonló nemes társaságában – akik közül 10-nek a fent név szerint felsorolt nemesek közül kell kikerülniük – esküt kell tennie arról, hogy István fia Jakab és bűntársai a fent részletezett bűncselekményt véghez vitték, majd a felek az eskü letételéről szóló 624