Sebők Ferenc: Anjou–kori Oklevéltár. XLIV. 1360. (Budapest–Szeged, 2021.)

Documenta

király jelenléte e. személyen – nem procurator útján – adja meg a fentiek okát. Majd az ügyet innen Vgrinus fia Miklós c. országbíró oklevelével [1360.] jan. 8-ra (ad oct. diei Strennarum), majd pedig a király halasztást tartalmazó oklevele (l. 16. szám) értelmében máj. 1-jére (ad oct. fe. B. Georgii mart.) került a felek akaratából. A határnapra István fia Jakab nem jött el, nem küldött senkit, és famulus-át, Pouch fia Pált sem állította elő, holott János 20 napon keresztül várakozott rá, ezért Jakabot a szokásos bírságban marasztalták el, famulus-ának elő nem állítása miatt pedig további egy M.-ban. Az oklevelek bemutatását követően Domokos fia János igazságot kért az országbírótól. Mivel István fia Jakabnak személyesen kellett volna a fentiekre magyarázatot adnia, az országbíró a vele együtt törvényszéket tartó nemesekkel együtt úgy döntött, hogy írásban felkéri a [a leleszi konv.-et]: Tegenye-i Miklós v. Tompa (dict.) Simon v. Pál fia Miklós v. Mocolya-i Lőrinc fia Barla királyi ember társaságában küldje ki tanúságtételre hites emberét, akinek jelenlétében a királyi ember István fia Jakabot a fentiek okának személyesen – és nem procurator által – történő megadására, és az országbírónak és a perbeli ellenfélnek járó bírságok megfizetésére, valamint Pouch fia Pál előállítására júl. 1-jére (ad oct. fe. Nat. Johannis Bapt. tunc venturas) a király jelenléte elé idézi Domokos fia János ellenében. Minderről az országbíró a konv. oklevelében ugyanekkorra írásos jelentést kért. A határnapon az országbíró színe e. megjelenve Domokos fia János bemutatta a konv. királyhoz intézett jelentését. E szerint Lőrinc fia Barla királyi ember a konv. tanúságtevőjének jelenlétében István fia Jakabot Banouch birtokon az országbíró oklevelében foglaltakra felszólította, és júl. 1-jére a király jelenléte elé idézte. Ezt követően Domokos fia János bemutatott további 3, vizsgálatról szóló oklevelet. Az egyik az egri kápt., a másik Wngh ~ Vngh ~ Vng m. szb.-i, a harmadik a [leleszi] konv. királyhoz intézett jelentése volt, mindannyi [1359. évi] (in a. prox. transacto), amelyek átírták a király hozzájuk intézett parancslevelét. Az egri kápt. oklevele szerint Vngh m. összes nemese tudtul adta a királynak: Drugeth Miklós mr. volt országbíró fia János mr. és Drugeth János volt nádor fia másik János számtalan jogtalanságot és kárt okoztak nekik, és tudják, hogy a nevezettek Chechyr-i Domokos fiait: Jánost és Istvánt – akik a király hadjáratára akartak menni – Lazun-i István fia Jakab és más Zemlen-i és Lazun-i famulus-aik által a közúton kegyetlenül megcsonkíttatták, és más törvénytelenségeket is véghez vittek. Mivel a király mindezekről biztos értesüléseket kívánt szerezni, kiküldte Sándor Patak-i plébánost, speciális királyi embert, és az egri egyház kápt.-jának írásban megparancsolta, hogy a királyi ember társaságában küldje ki tanúságtevőjét, akinek jelenlétében a királyi ember Vng m. összes lakosának körében vizsgálódva állapítsa meg a fentiekről az igazságot, majd a kápt. tegyen a királynak minderről írásos jelentést. A kápt. jelentette a királynak, hogy Sándor mr. Patak-i plébános, speciális királyi ember társaságában Péter presbiter-t, az egri egyház Szt. Háromság-oltárának mr.-ét küldték ki tanúságtételre, akiknek visszatérése u. a királyi ember a tanúságtevő jelenlétében előadta: [1359.] jún. 1-jén 622