Sebők Ferenc: Anjou–kori Oklevéltár. XLIV. 1360. (Budapest–Szeged, 2021.)
Documenta
1127. 1360. nov. 23. Torna Kont Miklós nádor (H), a kunok bírája hírül adja: azon a congregatio generalis-on, amelyet nov. 16-án (f. II. prox. p. fe. B. Martini conf.) tartott Torna falu mellett Torna m. nemessége és közrend űi számára, Horuaty ~ Horuati-i Loránd fia Miklós fiai: Miklós és János bemutatták Miklós esztergomi érsek [I.] Lajos királyhoz intézett jelentését (l. 1101. szám). E szerint az érsek és a nádor a király parancsára (l. 1102. szám) elolvasták Horuaty-i Loránd fia Miklós fia János okleveleit, amelyekből kiderül, hogy János Horuaty birtok ügyében a jogok teljességével bír, ezért a király parancsolja meg várnagyának, hogy Jánost az említett birtokkal kapcsolatosan ne zaklassa. Ha a várnagynak az említett birtokban része van, azt a jog útján keresse. Az oklevél bemutatása u. Miklós és János előadták, hogy Zobonya fia János mr. Zaard-i várnagy a Boldua folyó mellett Dé-ről fekvő, Horuaty birtok határain belül elhelyezkedő földrészt a várhoz tartozó Wendegy-i népekkel – mint szintén a várhoz tartozó földrészt – folyamatosan művelteti, aminek ők tudni szeretnék az okát. Erre János mr. úgy válaszolt, hogy a király szóban azt a parancsot adta neki, hogy azokat a földeket, amelyeket a nevezettek a congregatio-n oklevelek bizonysága szerint magukénak vallanak, adja nekik vissza, a Zaard-i várhoz tartozó népeket pedig tiltsa el azok használatától, amit ő kész megtenni. Erre Miklós és János egyebek között bemutatta az egri egyház kápt.-jának 1354. jún. 28-i (in vig. fe. BB. Petri et Pauli ap., a. d. 1354.) zárt oklevelét (l. Anjou-oklt. XXXVIII. 340. szám). Az oklevelek elolvasása u. a nádor a szb.kkal, esküdt ülnökökkel és a m. összes nemesével együtt úgy döntött, hogy Legenye-i Lőrinc fia Péter nádori ember Péter mr., a fehérvári egyház kápt.-jának tanúságtevőjével – akit a kápt. küldött ki a nádor országjárásához – a congregatio 7. napján, azaz nov. 22-én (7. die dicte nostre congregationis, die videlicet domin.) szálljanak ki Horuaty birtokra, a szomszédokat összehívva jelenlétükben – kiváltképpen Zobonya fia János mr. Zaard-i várnagy és a várhoz tartozó Wendegy-i népek jelenlétében – végezzenek hj.-t az említett oklevélben – amelyet Miklós fiai tartoznak a helyszínen bemutatni – szereplő határok mentén, és ha a vitatott földrészt Horuaty határain belül találják, iktassák Miklós fiainak az őket megillető joggal birtoklásra, az esetleges ellentmondókat pedig idézzék a nádor jelenléte elé [1361.] jan. 13-ra (ad oct. diei Strennarum tunc venturas). Ha a földrészt az említett birtok határain kívül, de Wendegy falu határain belül találják, akkor azt adják nekik használatra. A nádori ember és a kápt.-i tanúságtevő visszatérve egybehangzóan előadta, hogy a parancs szerinti napon kiszálltak Horuati birtokra, a szomszédok, János mr. procurator-a, Mihály és a Wendegy-i népek jelenlétében hj.-t végeztek az egri kápt. oklevele szerint, és a Boldua víz melletti Dé felőli földrészt Horuaty-i birtok határain belülinek találták, így azt Miklós fiainak: Miklósnak és Jánosnak iktatták örök birtoklásra, ellentmondó nem volt. A fentiek értelmében a nádor a földrészt összes haszonvételeivel és tartozékaival együtt nekik ítéli örök birtoklásra, mások jogának sérelme nélkül. Ennek az örök emlékezetben való megszilárdítására Miklós fiainak a jelen, autentikus függőpecsétjével ellátott privilegiális oklevelet adja ki. D. 8. die congregationis nostre predicte in loco memorato, a. d. 1360. 601