Sebők Ferenc: Anjou–kori Oklevéltár. XLIV. 1360. (Budapest–Szeged, 2021.)
Documenta
birtokvisszavétel nélkül nem tudott ítélkezni, így az ország törvényszéket tartó nemeseivel együtt úgy rendelkezett, hogy az alulírott nádori ember a pannonhalmi (Sacer Mons Pannonie) Szt. Márton-egyház konv.-jének tanúságtevőjét maga mellé véve [1359.] júl. 1-jén (in oct. fe. Nat. B. Johannis Bapt. tunc venturis) szálljon ki Poluznuk birtokra, ahol a szomszédokat összehívva, a felek v. procurator-aik jelenlétében végezzen hj.-t és határ-elkülönítést, majd iktassa azt Péter Beel-i apátnak és egyházának örök birtoklásra, az esetleges ellentmondókat pedig idézze a nádor jelenléte elé [1359.] aug. 1-jére (ad oct. fe. B. Jacobi ap. tunc venturas), kivéve a veszprémi kápt.-t, amely amúgy is tartozik megjelenni. A Poluznuk birtokon lévő, tiltás alá vett részt pedig határjelekkel különítsék el, királyi mértékkel mérjék v. becsüljék föl fogott bírák közreműködésével. A nádor oklevelében felkérte a pannonhalmi Szt. Márton-konv.-et, hogy Peth-i Vgrinus fia Jakab v. ugyanoda valósi Pál v. Zenth-i Lőrinc v. ugyanoda valósi Miklós v. Feneufev-i Bakou nádori ember társaságában [1359.] júl. 1-jén küldjék ki tanúságtevőjüket Poluznuk birtokra, akinek jelenlétében a nádori ember a fentieket elvégzi, majd pedig a konv. minderről [1359.] aug. 1-jére oklevelében tegyen írásos jelentést. A határnapon Péter Beel-i apát nevében Simon fia János jelent meg a nádor jelenléte e. a pannonhalmi Szt. Márton-konv. megbízólevelével, és bemutatta az említett konv. hj.-t és birtokvisszavételt tartalmazó oklevelét. E szerint a konv. megkapta a nádor döntéshozó oklevelét, és Zenthiwan-i Lőrinc nádori ember társaságában István mr.-t, a konv. notarius-át küldték ki tanúságtételre, akik visszatérve egybehangzóan előadták, hogy [1359.] júl. 1-jén kiszálltak Poluznuk birtokra, a szomszédokat összehívva jelenlétükben, valamint Péter testvér Beel-i apát és Mihály mr. őrkanonok, a veszprémi kápt. procurator-a jelenlétében először – minthogy a birtokon többen is különböző jogcímeken résszel bírnak – teljes hj.-t nem tudtak végezni, de a faluban 34 jobbágy mansio-t, valamint egy Szt. András ap. tiszteletére emelt kőegyházat találtak meg nem művelt szántóföldekkel, rétekkel, cserjésekkel, szőlőkkel, 3 Marmolun nevű malommal és más haszonvételekkel, mindezeket a veszprémi egyház kápt.-jának kezén találták, kivéve azokat a birtokjogokat, amelyeket eddig az apát és egyháza birtokoltak békésen. Mindezeket az apát útmutatása szerint visszavették, és neki akarták iktatni örök birtoklásra, a szomszédok között ellentmondó nem volt, Mihály mr. őrkanonok, a kápt. procurator-a a hj.-t nem, az iktatást azonban tiltotta. A visszavett részt határjelekkel megjelölték, királyi mértékkel nem lehetett felmérni, szemmel megbecsülve, más fogott bírák közreműködésével 80 M. dénár értékűre becsülték. Az oklevel bemutatása u. Simon fia János, Péter Beel-i apát procurator-a a nádortól igazságot kért. Mivel a kápt. 1359.] aug. 1-jére nem küldött a nádor színe elé megbízottat, Péter testvér Beel-i apát maga mellé véve Feneufev-i Bekeu nádori embert, a pannonhalmi Szt. Márton-konv. tanúságtétele mellett 1359.] szept. 13-án (f. VI. prox. p. fe. Nat. B. virg. tunc preteritum) Poloznuk birtokot a szomszédokat összehívva jelenlétükben más birtokoktól elválasztva magának és egyházának akarta iktattatni örök birtoklásra, amikor is a szomszédok közül senki sem mondott 563