Sebők Ferenc: Anjou–kori Oklevéltár. XLIV. 1360. (Budapest–Szeged, 2021.)

Documenta

főpapokkal, bárókkal és az ország nemeseivel úgy döntött, hogy Miklós fiainak egyike a két ekealjnyira becsült földön tegyen esküt. Ezért elrendelte, hogy Miklós fiai közül az egyik okt. 6-án (in oct. fe. B. Mychaelis arch. tunc venturis) Eghazasnyek birtokon a szomszédokat összehívva jelenlétükben, továbbá a felperes Lukács fia András részéről megjelenő Chor-i István v. Luztouch-i Antal v. Igricy-i Miklós fia Péter v. Tokay-i Márton fia Jakab, továbbá az alperes Miklós fiai oldaláról eljövő Arnold fia Mihály v. Zuha-i Miklós fia Péter v. Gezth-i János fia Lőrinc v. Geley-i András fia Péter királyi emberek jelenlétében, az egri egyház kápt.-jának tanúságtevőinek jelenlétében – akiknek kiküldésére az oklevéllel (l. 958. szám) felkérte a kápt.-t – Eghazasnyek birtokot az elsőként említett útmutatás szerint hj.-t végezve válasszák el Mezeunyek birtoktól, és a Miklós fiai által megmutatott határjelek egyikénél a nevezettek egyike hatodmagával, nemesekkel, akik közül egynek a szomszédok, egy másiknak pedig a név szerint említett m.-beli nemesek közül kell kikerülnie, megoldott övvel, mezitláb, fejük fölé földet tartva, az ország szokás szerint esküdjenek meg, hogy az általuk mutatott határok Eghazasnyek birtok valós határai, a vitatott két ekealjnyi földrész mindig is ahhoz tartozott, és sohasem volt Lukács fia András Mezeunyek birtokának része. Ha az esküt leteszik, a vitatott részt iktassák Miklós fiainak, ha nem, akkor pedig Lukács fia Andrásnak örök birtoklásra, bárki ellentmondását figyelmen kívül hagyva, mások jogának sérelme nélkül. Az erről szóló jelentését a felek a kápt. oklevelében okt. 13-ra (ad 8. diem dict. oct.) vigyék vissza az országbírónak. A határnapon az országbíró színe e. megjelenve Miklós fia Sándor a maga és testvére, Dávid nevében az egri egyház kápt.-jának megbízólevelével, Hegmegh-i László, Mezeunyek-i Lukács fia András felperes procurator-a jelenlétében bemutatták az egri egyház kápt.-jának jelentését (l. 986. szám). E szerint az egri egyház kápt.-ja az említett Geley-i András fia Péter királyi ember – akit mindkét fél elfogadott – társaságában kórusának diakónusát, Damianus-t küldte ki a felperes Mezeunyek-i Lukács fia András részére, az alperesek részére pedig Jakab mr.-t, a kápt. kórusának clericus-át küldte ki tanúságtételre, akik visszatérve egybehangzóan előadták, hogy a felekkel együtt okt. 6-án kiszálltak a vitatott földrészre, ahol Mezeunyek birtok felől Dávid és Sándor útmutatása szerint hj.-t végeztek: csipkebokrok a Myskolch-ról a Tycia részek felé vezető közút mellett, szántóföldek, hely, ahol Miklós fiai szerint egykor az ő határjelük volt, föld (ager), az azokon a részeken Berethwaere-nek nevezett árok, Mezeunyek birtok határjelei. A hj.-t követően Miklós fia Dávid az előírt eskütársakkal, ti. Maly-i István fia Fábián szomszéddal, Tokay-i Gergely fia Tamással, Geley-i András fia Miklóssal, Biky-i Lukács fia Barnabással és ugyanoda valósi Pál fia Istvánnal az említett út mellett lévő két határjelnél az előírt módon letette az esküt színük e., Lukács fia András füle hallatára, hogy az említett három helyen mutatott határjelek az ő Eghazasnyek birtoka valós határai, és a vitatott két ekealjnyira becsült föld mindig is ahhoz tartozott. Ezt követően az emített három helyen új határjeleket emeltek, majd a vitatott részt mások jogának 559