Sebők Ferenc: Anjou–kori Oklevéltár. XLIV. 1360. (Budapest–Szeged, 2021.)

Documenta

Goztolya birtokra, a felek v. törvényes procurator-aik jelenlétében, összehívva a szomszédokat, Arnoldus c. privilegiális oklevele – amelyet György és János tartoznak a helyszínen felmutatni – szerint végezzenek hj.-t Nempti birtok felől, és ha a határjeleket be lehet azonosítani, és Miklós bán fiai v. procurator-uk azokkal egyetért, akkor a nádori emberek iktassák a feleknek a maguk részét, ha ellentmondanak, akkor végezzenek hj.-t az említett privilégiumban foglalt határok szerint ezúttal Miklós bán fiainak útmutatása szerint, és ha a felek egyetértenek, a nádori emberek iktassák nekik a maguk részét, ha viszont György és János nem ért velük egyet, akkor a vitatott részt királyi mértékkel mérjék v. becsüljék föl, majd a konv. minderről máj. 1-jére (ad oct. fe. B. Georgii mart. tunc affuturas) tegyen a nádornak írásos jelentést. A nádor ekkor fog a felek között döntést hozni Sard birtok ügyében is. A határnapon a nádor színe e. megjelenve egyik részről az említett Gergely fia János a maga és Goztolya fia György nevében a király megbízólevelével, másik részről Kozma mr. deák (litteratus) Lindua-i Miklós volt bán fiai: István és János mr.-ek nevében a királyi kápolnaispán megbízólevelével bemutatták az említett konv.-nek a nádorhoz intézett jelentését (l. 273 szám). E szerint a zalai egyház konv.-je a nádor kérésére a Gergely fia János és Goztolya fia György felperesek részéről kiszálló Zagurhyda-i Benedek nádori ember társaságában György Huzyvfalu-i presbiter-t, az egyház káplánját, az István és János mr.-ek, alperesek részéről megjelenő Palyah-i Imre nádori ember társaságában pedig István Rada-i papot, hasonlóképpen az egyház káplánját küldték ki Goztolya Nempti birtok felőli hj.-ához tanúságtételre, akik visszatérve egybehangzóan előadták, hogy ápr. 11-én kiszálltak Goztolya birtokra a felek jelenlétében, ahol Arnoldus c. György és János által a helyszínen bemutatott privilegiális oklevele szerint, az említettek útmutatását követve hj.-t végeztek. Hj.: tölgyfák alatt 2 határjel, az É felőli Nempty birtoké, a Dé felőli Goztola birtoké, ezeket a felek valós határjeleknek fogadták el, nagy út Nempty birtokra, amely mellett György és János két földhatárjel meglétét állították, amelyek le voltak rontva, de a nádori és konv.-i emberek ezeket nem látták, és Arnoldus c. oklevele sem tartalmazta ezeket, Lipolnuk kis folyó, hosszú völgy, ennek bejárata Dé felől, ahol György és János szerint 2 földhatárjel volt, amelyek le voltak rontva, de ezek sem szerepeltek Arnoldus c. oklevelében, és nyomukat sem lehetett látni, hegy, ennek csúcsa, nagy út, tölgyfa, alatt a 2 földhatárjel, amelyeket a felek valós határjeleknek ismertek el, itt Miklós volt bán fiai: István és János mr.-ek elmondták, hogy az említett határok az ő Nempty birtokuk határai, ezt követően a nádori és konv.-i embereket lerontott határjelekhez vezették, amelyeket szintén magukénak mondtak, a nádori és konv.-i emberek azonban nem láttak ott semmiféle határjelet, nagy út, rét, első határjel, ahol István és János mr.-ek megismételték, hogy az említett határok az ő Nempti birtokuk határai, míg György és János azokat az ő valós határaiknak mondták. A nádori és konv.-i emberek a nádor korábbi oklevelében szereplő becslést a vitatott földrészre vonatkozóan helytállónak találták. Az oklevél elovasása u. a felek a nádortól 539