Sebők Ferenc: Anjou–kori Oklevéltár. XLIV. 1360. (Budapest–Szeged, 2021.)

Documenta

felállításától, amely most Miklós mr. és az említettek kezén van. D. in oct. fe. B. Mychaelis arch., a. d. 1360. E.: 94 085. (Festetics cs. lt. Sallér cs. 95. 16.) Papír. Erősen vízfoltos. Hátoldalán azonos kéz írásával tárgymegjelölés, kerek zárópecsét apró töredékei. 977. (1360. okt. 6. u.) Konth Miklós nádor (H), a kunok bírája oklevele szerint azon a congregatio generalis-on, amelyet 1359. júl. 22-én (f. II. prox. an. fe. B. Jacobi ap. in a. d. 1359. transacto) tartott Mandhyda falu mellett Zala m. nemessége számára, Iwan fia András és Mendzenth ~ Mendzent-i János fia Miklós előadták, hogy a nagyságos István fia Miklós királynéi tárnokmr. az ő említett Mendzenth birtokuk felét elfoglalva tartja. Mivel a király a nádornak több ízben nyílt oklevélben megparancsolta, hogy a Miklóssal szemben a nádori curia-ban indított pereket [1359.] nov. 18-ra (ad oct. fe. B. Martini conf. tunc affuturi) kell halasztani, a nádor a pert ekkorra tette oly megkötéssel, hogy a felek ekkor kötelesek Mendzenth birtokkal kapcsolatos okleveleiket bemutatni, amelyek megtekintése u. ítélkezni fog a felek között. A határnapon Miklós bán nem jött el és nem is küldött senkit maga helyett, amivel a nádor oklevelében részletezett bírságot vonta magára. Ezt követően János fia Miklós és Mendzenth-i Iwan fia András Mendzent-i László fia Demeter nádori ember társaságában, István testvér presbiter, a zalai egyház konv.-jének tanúságtevője jelenlétében [1360.] febr. 16-án (in domin. Esto mihi) kiszálltak Herrandus fia néhai Péter Zala folyó mellett fekvő birtokrészére, a szomszédokat összehívva jelenlétükben hj.-t, határelkülönítést végeztek, majd a nádori ember a részt nekik akarta iktatni, amikor András fia Péter Wyfalu-i villicus Lyndua-i István fia Miklós volt bán fiai: István, János, Miklós és László nevében a hj.-t nem, de a határjelek felállítását és az iktatást tiltotta, ezért a nádori ember őket János fia Miklós és Iwan fia András ellenében a nádor jelenléte elé idézte [1360.] márc. 4-re (ad quind. diei Cinerum tunc affuturas). Majd az ügy innen királyi parancsra (l. 148. szám) [1360.] okt. 6-ra (ad oct. fe. B. Michaelis arch. tunc venturas) került. A határnapon Iwan fia András személyesen megjelent, János fia Miklóst pedig [a vasvári kápt.] megbízólevelével képviselte, és Kozma mr. deák (litteratus) jelenlétében – aki Miklós volt bán fiai: István, János, Miklós és László nevében az országbíró megbízólevelével jelent meg – az említett földrészt oklevelek tanúsága szerint örökség címén magukénak mondta, és kérte az ellentmondás okának megadását. Erre Kozma mr. úgy válaszolt, hogy Herrandus fia Péter említett földrésze oklevelek tanúsága szerint Miklós volt bán fiait illeti, amelyeket a nádor által kijelölendő időpontban kész bemutatni. A nádor elrendelte, hogy a felek okleveleiket [1361.] máj. 1-jén (in oct. fe. B. Georgii mart. tunc venturis) mutassák be neki, amikor is dönteni kíván az ügyben. 508