Sebők Ferenc: Anjou–kori Oklevéltár. XLIV. 1360. (Budapest–Szeged, 2021.)

Documenta

kiadott oklevele (l. Anjou-oklt. XLII. 734. szám) is bizonyítja – előadta, hogy Ieconia fia Fülöp fia István mr. az ő Somogy m.-i, Sarkewz-ben lévő Zenthgwrgh birtokát elfoglalta, aminek tudni szeretné az okát. Erre Fülöp fia István mr. úgy válaszolt, hogy az említett birtok zálog címén van a kezén, és ennek bizonyítására bemutatta a fehérvári egyház kápt.-jának 1331. évi (a. d. 1331.) nyílt oklevelét (l. Anjou-oklt. XV. 486. szám). Az oklevél elolvasása u. Iwachinus fia János fia István bemutatta [I.] Károly király (H) 1327. évi (sub a. d. 1327.) privilegiális oklevelét (l. Anjou-oklt. XI. 228. szám). Ezt követően a felek az oklevelek értelmében igazságot kértek a nádortól. Mivel 1331-ben Balázs Kamar-i plébános és testvére, Damianus, továbbá Iwachinus fiai: János és Péter Sarkewz-i nemesek személyesen megjelentek a fehérvári egyház kápt.-ja e., Damianus fiát, Pétert pedig Balázs plébános képviselte megbízólevél nélkül, és Zenthgwrgh birtokukat 100 M.-ért elzálogosították Ieconia fia Fülöp mr.-nek, Iwachinus fia János fia István ekkor még olyan korú volt, hogy a zálogosításhoz sem megbízólevéllel, sem anélkül nem járulhatott hozzá, ezért a congregatio-n résztvevők szerint az őt megillető résztől megfosztani nem lehet, így a zálogosítás hatálytalan. Ezért a nádor az alispánnal, a szb.-kkal és az esküdt nemesekkel úgy döntött, hogy az alább megnevezendő nádori emberek társaságában a [somogyi] konv. küldje ki tanúságtevőit Zenthgwrgh birtokra, ahol a nádori emberek a szomszédokat összehívva, a felek v. procuratoraik jelenlétében osszák azt 5 részre, és az egyik ötöd részt, azaz Damianus fia Péter részét – aki sem személyesen nem jelent meg, sem megbízólevéllel nem képviselték – iktassák János fia Istvánnak becsü nélkül, majd a fennmaradt 4 ötöd részt osszák 8 egyenő részre, az egyik nyolcad rész felét, ti. Iwanchinus fia János, István apja részét, amely Istvánnak jár, iktassák szintén neki. Ezt követően Zenthgwrgh birtok fennmaradó 7 nyolcad részét – haszonvételeiket, tartozékaikat és jövedelmezőségüket – királyi mértékkel mérjék v. becsüljék fel. A nádor írásban (litteratorie) felkérte a [somogyi] konv.-et, hogy a János fia István részéről megjelenő Agh-i Kornis v. Nempty-i Ábrahám v. Mikula-i Kopaz v. Kewlkeed-i Miklós fia János, ill. a Fülöp fia István mr. alperes részéről kiszálló Bereen-i Fanch fia László v. Bor-i János fia Miklós v. Lok-i Péter v. Beryegh-i Domokos fia Péter v. Gomba-i Endre nádori ember társaságában [1358.] nov. 8-án (in oct. fe. OO. SS. tunc venturis) küldjék ki tanúságtevőiket mindkét fél részére a Sarkeuz-ben lévő Zenthgwrgh birtokra, ahol a nádori emberek végezzék el az említetteket, és a konv. tegyen minderről [1358.] nov. 18-ra (ad oct. fe. B. Martini conf. tunc venturas) a nádornak jelentést. A határnapon a konv. okleveléből az derült ki, hogy a nádor utasítását valamilyen akadály miatt nem lehetett végrehajtani, ezért a nádor elrendelte, hogy a fentieket [1359.] jan. 8-án (in oct. diei Strennarum tunc instantibus) hajtsák végre, és a konv. [1359.] jan. 13-ra (ad oct. fe. Epiph. d. tunc venturi) tegyen jelentést. A határnapon a nádor a konv. okleveléből arról értesült, hogy Kewlked-i Miklós fia János és Beryegh-i Domokos fia Péter nádori emberek Miklós és Jakab testvérek, a konv. tanúságtevői társaságában kiszállva az említett felosztást és becslést a téli időjárás és a felhalmozódott hó miatt nem tudták 499