Sebők Ferenc: Anjou–kori Oklevéltár. XLIV. 1360. (Budapest–Szeged, 2021.)
Documenta
Demeter királyi ember társaságában pedig Kozma mr. kanonokot, a Szt. Keresztegyház plébánosát István fia István és Nylas (dict.) János alperesek oldaláról tanúságtételre az alábbiak végrehajtásához, akik visszatérve egybehangzóan előadták, hogy szept. 15-én és az azt követő napokon (in oct. fe. Nat. virg. glor. nunc preteritis et aliis diebus immediate subsequentibus) kiszálltak Hodas birtokra a felek és az összehívott szomszédok jelenlétében, ahol Bereck és Loránd bemutatták [V.] István király (H) privilégiumát (l. Reg. Arp. 2224. szám). Egy nagy út mellett, amely Kochurd (Kochord)-ra vezet, egy tölgyfa alatt, ahol más fák vannak földdel betakarva (alie arbores obrute extitissent) Bereck és Loránd két főhatárjel meglétét jelezték, de nem volt ott régi határjel, csak egy új, vitatott határjelet találtak. Ezt követően sík földeken Dé felé haladva egy cserjésben egy régi határjelet találtak mellette egy újjal, Dé felé tovább haladva egy kis berch-hez értek, ahol egy régi határjelet mutattak egy új mellett, innen Ke felé haladtak, és 4 régi földhatárjelet találtak, amelyek mellett volt egy új is, a régiek egyike Bereck szerint Hodas ~ Hodaz (Hodaz) birtok határjele volt, Nagy (Magnus) Péter azoban nem Hodas határjeleinek mondta azokat (utóbbi mondatrész a Má.-ból hiányzik), míg Nylas (Nilas) (dict.) János azok közül kettőt örökölt birtok nemzetségen belüli határjeleinek mondott, a negyedik határjelet pedig János fia Péter Chahud-i nemes magáénak nevezte, míg Tuys-i István fia János famulus-a, Miklós viszont a határjelek egyikét ura Medies birtokához tartozónak mondta. Bereck és Loránd az említett 4 határjelet tartalmazó földet Medies-ként nevezték meg. Innen É felé mentek, és egy erdőben 2 régi határjelet találtak, amelyeket Bereck és Loránd Hodas (Hodaz) és Radalph határjeleinek mondtak az oklevéllel egyezően, Nylas (Nilas) (dict.) János viszont azt mondta, hogy bár a határjelek Radalph földhöz tartoznak, azokat viszont nemzetségének tagjai emelték belső birtokhatárként. Innen Ny, majd Dé felé haladtak, és majdnem egy nyíllövésnyire 2 régi határjelet találtak mellette egy újjal, innen keveset Dé felé haladva 2 régi határjelet találtak egy új mellett, innen ugyanabba az irányba haladva régiek mellett öt ízben is új határjeleket találtak, majd újra Dé és Ny felé fordultak, és visszaérkeztek az első határjelhez, amelyet illetően a felek egyetértést mutattak. Mivel az országbíró oklevelében szerepelt, hogy mindkét fél mutassa meg a szerinte valós határokat, ezért Nylas (Nilas) (dict.) János is megmutatta a Radalph és Hodaz birtokok közötti határjeleket az alábbi módon. Az első 4 régi határjelet É felől mutatta, amelyek egyike Hodaz birtoké, a másik Ewr-é, a harmadik Popus-é, a nagyedik pedig Radalph birtoké. Itt a Popus-i nemesek a királyi és kápt.-i emberek kérdésére elmondták, hogy ott helyben nem tudnak választ adni, de a válaszadásra kijelölendő időpontban készek felelni, István Ewr-i nemes pedig úgy nyilatkozott, hogy az említett János neki nem szomszédja. Innen Dé felé haladva két földhatárjelet találtak, egyik Radalph, a másik Hodaz birtokot választja el egymástól. Innen ugyanabba az irányba haladva bizonyos helyeken földhatárjelre emlékeztető földtúrásokat mutatott, amelyek nem tűntek biztosan földhatárjeleknek. Majd Dé felé haladva 4 régi határjelet találtak egymás u., de nem tudták, minek a határjelei, 491
