Sebők Ferenc: Anjou–kori Oklevéltár. XLIV. 1360. (Budapest–Szeged, 2021.)

Documenta

697. 1360. júl. 20. Visegrád Bubeek István c., [I.] Lajos király (H) országbírója hírül adja: egyik részről Zeech-i László fiai: Tamás, Mihály és László és e Tamás fia Miklós felperesek, másik részről Ezeen-i Tamás fia János alperes között Tamás fia János serviens-ének, Mártonnak az elfogása és előállítása ügyében per keletkezett Zabolch m. c.-e és szb.-i jelenléte e., amely a király oklevele révén átkerült a király jelenléte elé, ahol az ügyet Vgrinus fia Miklós c. országbíró febr. 26-ra (ad oct. diei Cynerum nunc prox. preteritas) halasztotta, aki időközben elhunyt, így az a pereskedők sokasága miatt átkerült márc. 18-ra (ad oct. diei medii Quadr. tunc instantes). Időközben István c. kapta meg az országbírói honor-t, és a határnapon színe e. megjelenve László fia Tamás, testvérei, Mihály és László, valamint e Tamás fia Miklós nevében pedig Ewr (dict.) János a Lelez-i konv. megbízólevelével Tamás fia János és serviens-e, Márton ellenében előadták, hogy [1359.] jún. 28-án (f. VI. prox. p. fe. S. regis Ladislai in a. prox. elapso preterita) István fia Márton, Tamás fia János serviens-e a felperesek Aswan birtokának földjén ekéjével szántott, László fiai és Tamás fia Miklós békés szavakkal távozásra késztették, ekkor azonban Márton ura, Tamás fia János egyetértésével és tanácsára, bűntársaival fegyveresen rájuk támadott, és meg akarta őket ölni, a halált csak a futásnak köszönhetően kerülték el. Erre Tamás fia János serviens-ével, Mártonnal úgy felelt, hogy a fentiekben ártatlanok, László fiai és Tamás fia Miklós Mártont az ő Ezeen birtokának határai között szántás közben foglyul ejtették, súlyosan megsebesítették, lovát és fegyvereit elvették és a Zabolch-i c. és a szb.-k elé akarták vezetni a közöttük lévő per függése idején. Ennek igazolására Tamás fia János bemutatott 4, vizsgálatról szóló oklevelet az előző évből, a váradi, az egri egyházak, a Lelez-i konv. és Beregh m. alispánjának és szb.-inak okleveleit. Ezek szerint az említett napon László fiai és Tamás fia Miklós Ezeen birtokra menve hatalmaskodást követtek el. Mivel a felek állításai között ellenmondás volt, és királyi emberek kiküldését kérték az egri kápt. tanúságtétele mellett további vizsgálat céljából, az országbíró úgy döntött, hogy az alább megnevezendő királyi emberek az egri egyház kápt.-jának tanúságtevői jelenlétében júl. 1-jén (in oct. fe. Nat. B. Johannis Bapt. tunc venturis) szálljanak ki az említett birtokokra, és a vita elindulását előidéző helyen a szomszédokat összehívva jelenlétükben végezzenek vizsgálatot arra vonatkozólag, hogy a fenti események melyik birtok határain belül történtek. Az országbíró írásban (scribentes) (l. 629. szám) felkérte az egri kápt.-t, hogy küldjék ki tanúságtevőiket az említett vizsgálathoz, majd júl. 8-ra (ad 8. diem predictarum oct.) a királynak tegyenek írásos jelentést. A határnapon az országbíró színe e. megjelenve egyik részről László fia Tamás mr. a maga, testvérei, Mihály és László, továbbá fia, Miklós nevében pedig Ewr (dict.) János a Lelez-i konv. megbízólevelével, másik részről Tamás fia János bemutatták az egri egyház kápt.-jának oklevelét (l. 635. szám) a vizsgálatról. Az országbíró dönteni akart az ügyben, de a felek engedélyt kértek a békés megegyezésre, amit ő engedélyezett. Ezt követően Tamás mr. személyesen, testvérei és fia nevében pedig famulus-uk, Ewr (dict.) János a Lelez-i konv. megbízólevelével, továbbá az említett Zeech-i Tamás fiai, továbbá Zeech-i [!] Tamás 375