Sebők Ferenc: Anjou–kori Oklevéltár. XLIV. 1360. (Budapest–Szeged, 2021.)

Documenta

616. 1360. jún. 29. Miklós prépost és a Jazov-i Keresztelő Szt. János-monostor konv.-jének színe e. megjelenve Nenkefolua-i Senge fia Imre bemutatta a Torna m.-i alispán és szb.-k oklevelét (l. Anjou-oklt. XLII. 1340. szám), kérve annak megerősítését és átírását, amit a konv. a jelen, pecsétjével ellátott nyílt oklevéllel teljesít. D. f. II. prox. an. oct. fe. Nat. S. Johannis Bapt., a. d. 1360. E.: Dl. 4810. (NRA. 750. 25.) Kissé vízfoltos és szakadozott. Hátoldalán 18. sz.-i kéz írásával tárgymegjelölés, kerek zárópecsét körvonala. 617. 1360. jún. 29. A Scepus-i Szt. Márton-egyház kápt.-jának színe e. megjelenve egyik részről János volt Leuscha-i bíró, másik részről Farkasfalva-i Franch fiai: Mihály és Jakab mr.-ek, előbbi előadja, hogy a Kistamasi ~ Kisthamasy földből kihasított, királyi mértékkel egy ekealjnyi szintén Kisthamasy, más néven Arnotfalva földjét – amelyet [I.] Károly király (H) adományozott neki h

űséges szolgálataiért – 200 hiteles súlyú aranyft.-ért eladja az említett Mihály és Jakab mr.-eknek örök birtoklásra, szavatosság vállalásával. Ennek az örök emlékezetben való megszilárdítására a kápt. a jelen, függőpecsétjével ellátott privilegiális oklevelet adja ki. D. in fe. BB. Petri et Pauli ap., a. d. 1360. Má.: Dl. 36 444. (Acta eccl. 61. 44.) (1761. szept. 13-i hiteles Má.-ban.) 618. (1360.) jún. 30. Visegrád [I.] Lajos király (H) értesíti Delfino János velencei doge-t: amint azt már korábban is kérte követe, Pál freisingi püspök által, most is kéri, hogy a doge küldje el megbízottját a római curia-ba, és mielőbb kérje a pápát a kettőjük között létrejött békeszerződés apostoli levelével törénő megerősítésére. Továbbá az a záradékot, amely úgy kezdődik, hogy „E contra nos Dux et Commune, etc.”, és amely a békeszerződésben a király azon alattvalóira vonatkozik, akik velencei területre mennek, szükséges világosabban kifejteni. Továbbá abban a záradékban, amely úgy kezdődik, hogy „Preterea promisit dominus rex prefatus, etc”, amely szintén a békeszerződésben szerepel, és a király azon alattvalóira vonatkozik, akik velencei területre mennek, szükséges az „E contra” kifejezést „E converso” v. „Viceversa” v. más hasonlóra cserélni, amint azt András [fia] Damianus notarius ki fogja fejteni, aki a király szándékairól további felvilágosítást fog adni. D. Vissegradi, ultimo die mensis Iunii. K.: Wenzel, Dipl. Eml. II. 562–563. (408. szám). Megj.: K. szerint E.-je a Copia de Commemoriali velencei államkönyv VI. 292. levél.) 328