Sebők Ferenc: Anjou–kori Oklevéltár. XLIV. 1360. (Budapest–Szeged, 2021.)

Documenta

újonnan létesítették-e a két vámhely között, mekkora a távolság azok között, és mérjék v. becsüljék föl, hogy az új út mekkora távolságra van Sumugy-tól, majd pedig a kápt. tegyen [1359.] máj. 1-jére (ad oct. fe. B. Georgii mart. prox. tunc venturas) a királynak minderről írásos jelentést. A határnapon az országbíró jelenléte e. megjelenve egyik részr

ől Sándor fia János mr. nevében Pooch fia Sebestyén Vgrinus fia Miklós c. országbíró megbízólevelével, másik részről Egyed és János mr.-ek nevében testvérük, Torna-i László mr. Kont Miklós nádor (H) megbízólevelével, előbbi bemutatta a fehérvári kápt. királyhoz intézett jelentését. E szerint a kápt. Lukács fia Lőrinc királynéi udvari ifjú társaságában kórusának presbiter-ét, Mihályt küldte ki tanúságtételre, akik visszatérve egybehangzóan előadták, hogy [1359.] ápr. 26-án és más ehhez szükséges napokon kiszálltak a vitatott vámhelyekhez és úthoz, és amikor a szomszédokat összehívva meg akarták állapítani az igazságot, a szomszédok elvonultak mondván, hogy Torna-i János fiai: Egyed és János mr.-ektől való félelmükben nem mernek jelen lenni, Egyed mr.-t többszöri felszólítás ellenére sem sikerült elővezetni, míg végül a harmadik napon a királyi ember Egyed mr.-t és testvérét személyesen felszólította az ügy lebonyolítására (ad expeditionem rei), ők viszont nem jöttek el, és nem is küldtek senkit maguk helyett. Ezt követően nemes fogott bírák közreműködésével a vitatott út távolságát Sumugy-tól királyi mértékkel 730 ölnyinek találták, Januk birtokig pedig 850 ölnyinek. Sumugy és Januk között a távolságot szemmértékkel 1 mérföldnyinél kevesebbre becsülték. Az út nem régóta létezett, és fák szállítására szolgáló útnak találták, amelyen sohasem szedtek vámot. Az oklevelek bemutatása u. Sebestyén igazságot kért János mr. számára az országbírótól Egyed és János mr.-ek részéről. Erre László mr. testvérei nevében úgy nyilatkozott, hogy Egyed és János mr.-ek famulus-uk hanyagsága és rosszindulatú mesterkedése (per negligentia et mala procuratione) nem tudták a fehérvári kápt. tanúságtevőjét a fentiekhez odavezetni, ezért a királyi ember és a fehérvári kápt. embere Sándor fia János mr. érdekében részrehajló módon jártak el, ezért testvérei az ország szokása szerinti bírságot vállalva újból készek a királyi ember és a fehérvári kápt. tanúságtevőjének helyszínre vezetésére. Mivel Egyed és János mr.-ek a procurator elmondása szerint a király hadjáratában vettek részt, Miklós c. az ügy tárgyalását [1359.] aug. 27-re (ad oct. fe. B. regis Stephani prox. tunc venturas) halasztotta azzal, hogy ha Egyed és János mr.-ek addig visszatérnek a hadjáratról, akkor Miklós c. aug. 27-én igazságot fog tenni a felek között. Az oklevelek bemutatása u. János mr. úgy nyilatkozott, hogy az új út elrendelése folytán az ő vámhelye tönkrejutott, és őt súlyos károk érték Egyed és János részéről, amelyeket illetően igazságot kért a felmutatott oklevelek tartalma szerint. Erre Karachund-i András és Torna-i László mr., akik Egyed és János nevében Kont Miklós nádor megbízólevelével jelentek meg, úgy válaszoltak, hogy mivel Egyed és János – amint azt már Miklós c. jelenléte e. is elmondták – famulus-uk rosszindulatú mesterkedése folytán nem tudták a fehérvári kápt. tanúsátevőjét a helyszínre vezetni, készek ezt a szokásos bírság vállalása mellett megtenni köztudományvétel céljából. Az országbíró az újabb köztudományvételt nem tartotta 251