Sebők Ferenc: Anjou–kori Oklevéltár. XLIV. 1360. (Budapest–Szeged, 2021.)

Documenta

12. 1360. jan. 6. Torda [I.] Lajos király (H) értesíti Dénes erdélyi vajdát és Péter alvajdát és helyetteseiket: Gald-i Adorján fia Péter leányát, Ilonát András volt erdélyi vajda kérésére Péter összes birtokainak örökösévé tette, mintha annak fia lenne. Mivel azonban az említett Adorján leánya, Székely (Syculus) Miklós fia István özvegye, Margit nyomorúságos állapotba került árvasága és özvegysége miatt, lévén, hogy közrendű és birtoktalan emberhez ment feleségül, nehogy idegen házakban kelljen bújkálnia kitaszítva apai örökségéből, a király engedélyezi, hogy az apai birtokból őt megillető leánynegyedet ne pénzben, hanem birtokban kapja meg. Ez azonban Adorján fia Péter vásárolt és zálog címén bírt birtokait nem érinti. Az említett nemes leány tehát Margit leánynegyedének kiadása u. apja birtokait a királyi kegynek megfelelően teljes egészükben bírhatja. A király megparancsolja a címzetteknek, hogy Margitnak adassák ki a leánynegyedet Adorján és Péter birtokaiból, kivéve a vásárolt és zálogban náluk volt birtokokat. Galdhtw birtokban azt a 3 sessio-t, amelyeket Székely István, Margit férje pénzen vásárolt, a leánynegyedbe nem kell beleszámítani. Azt is parancsba adja, hogy az úrnőt és gyermekeit az emített birtokrészekben és jogaikban sértetlenül tartsák meg. D. in Torda, in fe. Epiph. d., a. eiusdem 1360. Á.: Erdélyi kápt., 1375. jún. 4. Arhivele Statului Cluj (Kolozsvár). Kemény cs. lt. 4. 3. (Df. 280 949.) K.: Doc. Rom. Hist. C. XI. 459. (446. szám). R.: Magyari K., TT. 1907. 87.; Erdélyi Okm. IV. 40. (6. szám). Ford.: Doc. Rom. Hist. C. XI. 460. (446. szám) (román nyelvű). 13. 1360. jan. 7. A Zala-i Szt. Adorján-monostor konv.-jének színe e. megjelenve Sagarhyd[a] ~ Sagarhida-i István fia Benedek tanúsítja, hogy összes örökölt és vásárolt, őt jogszerint megillető Sagarhyda-i birtokrészeit leányainak, Klárának, Ilonának, Annus-nak, Assunth-nak, Kathy-nak és Margitnak, valamint azok születendő gyermeinek, ti. Ilonának, János fia Lőrinc feleségének 2 curia-t Sagarhida-n, az egyik Sagar (dict.) Pálé, a másik az előbbitől Dé-re, összes haszonvételeikkel, a fennmaradó birtokrészeket pedig többi leányainak közösen adja örök birtoklásra oly módon, hogy ha halála e. fia v. fiai születnének, akkor az említett birtokrészek fiáé v. fiaié legyenek, és leányai ennek nem mondhatnak ellene, és nem tilthatják azt. A birtokrészeket élete végéig Benedek bírja, azok halála u. legyenek leányaié, ők azokból addig nem zárhatják ki. D. 2. die fe. Epiph. d., a. d. 1360. E.: Dl. 41 410. (Múz.Ta. 1895. 7.) Hártya. Vízfoltos és szakadozott. Hátoldalán nagyméretű kerek zárópecsét körvonala. Má.: Ue. jelzet alatt. (Írógéppel írt egyszerű Má.-ban.) 26