Sebők Ferenc: Anjou–kori Oklevéltár. XLIV. 1360. (Budapest–Szeged, 2021.)
Documenta
377. (1360. máj. 1. [v. u.]) Bebek István c. országbíró azt az oklevél-bemutatást, amelyet Zakalus-i Posaar ~ Pasaar (dict.) Mihály fiai: László és Miklós tartoztak teljesíteni máj. 1-jén Zakalus-i Korch fiai: László és Péter ellenében, a királyné speciális parancsára (l. 351. szám) aug. 22-re halasztja. Eml.: a 880. számú oklevélben. 378. (1360. máj. 1. [v. u.]) Bebek István c. országbíró oklevele szerint színe e. megjelenve Mezeunyek-i Lukács fia András nevében az egri egyház kápt.-jának megbízólevelével Hegmegh-i János fia László Eghazasnyek-i Miklós fiai: Dávid és Sándor ellenében bemutatta az egri egyház kápt.-jának a király írásos parancsára válaszoló 1358. évi (in a. d. 1358.), hj.-t, ellentmondást, tiltást és idézést tartalmazó oklevelét (l. Anjou-oklt. XLII. 733. szám ), amely magában foglalta a felperes keresetét is. A felperes procurator-a megbízója nevében tudni akarta a tiltás okát, mire a személyesen megjelent Eghazasnyek-i Miklós fia Sándor a maga és testvére, Dávid nevében az egri egyház kápt.-jának megbízólevelével úgy válaszolt, hogy a hj.-kor Lukács fia András az ő Eghazasnyek nevű örökölt birtokukból egy nagy részt az ő Mezeunyek birtokához akart csatolni. A procurator mindezt tagadta, és azt állította, hogy ura csak valós határjelekkel el akarta választani egymástól a két birtokot királyi ember közreműködésével, az egri egyház kápt-jának tanúságtétele mellett. Mivel a felek beszámolói között ellentmondás volt, az országbíró a bárókkal és az ország vele együtt törvényszéket tartó nemeseivel együtt úgy döntött, hogy az alább megnevezendő királyi emberek az egri kápt. tanúságtétele mellett aug. 1-jén (in oct. fe. B. Jacobi ap. tunc venturis) szálljanak ki az említett Mezeunyek birtokra, a szomszédokat összehívva, a felek v. törvényes procurator-aik jelenlétében végezzenek hj.-t a felperes Lukács fia András útmutatása szerint, és határjeleket állítva válasszák el azt Miklós fiai Hghazasnyek [!] birtokától. Ezt követően Miklós fiainak útmutatása szerint válasszák el egymástól a két birtokot, és ha egyetértés mutatkozik, a királyi emberek iktassák a feleknek birtokrészeiket azok összes haszonvételeivel, örök birtoklásra. Ha a felek között nézeteltérés van, a vitatott részt határjelekkel megjelölve, fogott bírák közreműködésével mérjék v. becsüljék föl, a megjelent szomszédok és m.-beli nemesek körében pedig vizsgálattal állapítsák meg, melyik fél által megmutatott határok tekinthetők valósnak. Az országbíró írásban (scribendo) felkérte az egri egyház kápt.-ját, hogy aug. 1-jén küldje ki tanúságtevőit Mezeunyek birtokra a fentiek elvégzése céljából, majd pedig a kápt. aug. 8-ra (8. diem dict. oct. fe. B Jacobi ap. tunc venturum) tegyen a királynak minderről írásos jelentést. Eml.: az 1041. számú oklevélben. 191