Sebők Ferenc: Anjou–kori Oklevéltár. XLIV. 1360. (Budapest–Szeged, 2021.)

Documenta

bemutatása u. a nádor a vele törvényszéket tartó bárókkal és az ország nemeseivel – a felek akaratából – úgy döntött, hogy a fenti részeket a mindkét fél részére kiküldött nádori emberek a veszprémi egyház kápt.-jának tanúságtétele mellett [1359.] ápr. 3-án (in oct. diei medii Quadr. tunc venturis) a felek v. törvényes procurator-aik jelenlétében – a szomszédokat összehívva jelenlétükben – osszák két egyenlő részre, majd iktassák az egyik felét a Szt. Márton-monostornak és apátjának, a másik felét pedig az említett Kapulch-i nemeseknek egymástól határjelekkel elválasztva, örök birtoklásra, mások jogának sérelme nélkül. A nádor ezért írásban (scribendo) felkérte a veszprémi kápt.-t, hogy mindkét fél részére küldje ki tanúságtevőit, akik színe e. az apát részéről kiküldendő Mendzenth-i Pál fia Mihály v. Nema-i Copaz v. Ech-i Domokos, ill. a Kapulch-i nemesek részéről kiszálló Máté fia Miklós v. Halaph-i Domokos fia Mihály v. Durund-i László fia Miklós nádori emberek [1359.] ápr. 3-án kiszállnak Kapulch birtokra a fentiek végrehajtása céljából, majd a kápt. minderről – beleértve a két részt elválasztó határjeleket is – [1359.] máj. 1-jére (ad oct. fe. B. Georgii mart. tunc affuturas) írásos jelentést tesz. A határnapon a nádor színe e. megjelenve egyik részről István deák (litteratus) az apát nevében és megbízólevelével, másik részről János fia Dénes és Péter fia János a maguk és az említett Kapulch-i nemesek nevében a nádor megbízólevelével bemutatták az említett kápt. birtokfelosztásról szóló oklevelét. E szerint a kápt. a nádor kérésére Nema-i Copaz nádori ember társaságában Péter mr. kanonokot küldte ki a fentiek végrehajtásához tanúságtételre, és a nádori ember visszatérve előadta, hogy a kápt.-i tanúságtevő jelenlétében kiszállt Kapulch birtokra, ahol az apát és a Szt. Márton-konv. procurator-a, István mr. és a Kapulch-i nemesek jelenlétében, a szomszédokat összehívva a szántóföldeket, legelőket, kaszálókat, malmokat és malomhelyeket, erdőket és más haszonvételeket a sessio helyek mellett fogott bírák közreműködésével két egyenlő részre osztották, majd az egyik felet a Szt. Márton-monostornak és apátjának, a másik felet pedig az említett Kapulch-i nemeseknek iktatták. Az apát egy működő (currens) malmot – amely Jakab fia Imre, Simon fiai: Lőrinc és Pál, Balase fiai: Miklós és István, valamint András fia János Kapulch-i emberek kezén volt –, továbbá egy második működő malmot János fia Gergely, Vyngarth-i István fiai: Miklós, László és Benedek, egy harmadik működő malmot pedig Simon fia Péter fia Bálint Kapulch-ról, továbbá egy malomelyet a Bolgokuth, más néven Serefelkutha nevű forrás mellett, amelyet Pál fia Miklós, továbbá egy másik malomhelyet, amelyet Móric fia Salamon, és egy harmadikat, amelyet Salamon fiai: István és Péter tartottak – amelyek az apátot és egyházát illették – Kapulch birtok más haszonvételeinek felével az apátnak és egyházának iktatták örök birtoklásra. Mivel a perbeli ellenfél a nádori embert és a veszprémi kápt. tanúságtevőjét nem vezette oda a fentiek végrehajtása céljából, a két részre osztott Kapulch birtok haszonvételeinek másik felét határjelekkel elkülönítették. A veszprémi kápt. oklevelének elolvasása u. a nádor megkérdezte a feleket, hogy az oklevélben szereplő felosztást elfogadják-e, János fia Dénes és Péter fia János a maguk és rokonaik nevében úgy nyilatkoztak, hogy mivel a 177