Sebők Ferenc: Anjou–kori Oklevéltár. XLIV. 1360. (Budapest–Szeged, 2021.)

Documenta

Petheu, ugyanezen Mere-i nemes is engedélyezte rokonának, Simonnak ugyanezen malom megépítését. Majd bemutatták a veszprémi kápt. zárt oklevelét – amely tartalmazta a konv. oklevelét átiratban – arról, hogy Márton apja, Mihály és testvére, Deseu nevében engedélyezte Simonnak, hogy az említett malom számára rekeszt létesítsen. Továbbá bemutatták a konv. nyílt oklevelét, amelynek révén Mihály fia Deseu a Dada királyi udvarnok birtok mellett fekvő Tolkey birtokban lévő részét rokonának, az említett Kapsa fia Simonnak zálogosította el a konv. tanúságtevői és a felek által odavezett fogott bírák színe e., amint mindez az István fiai által bemutatott oklevelekből kiderül. Echy-i Domokos fia Miklós, Deseu fiai, Benedek özvegye és az úrhölgy fia, Mihály procurator-a kérte a konv. veszprémi kápt. oklevelében átírt oklevelének eredetiben történő bemutatását, amely tartalmának Deseu fiai nevében ellene mondott. Az oklevelek megismerése u. Echy-i Domokos fia Miklós és Jakab fia János Deseu fiai, az úrhölgy és fia, Mihály nevében a kápolnaispán oklevelében említett jogtalanságok, károk, hatalmaskodások, jobbágyok házainak elvitele, a jobbágyok elrablása és megverése ügyében igazságot követeltek és előadták, hogy István fiai és Jakab fiai jobbágyaik 10, fából épült házát saját jobbágyaikhoz vitték, Deseu fiai, az úrhölgy és fia, Mihály jobbágyait megverették, és hatalmaskodva magukkal vitték, malmaikat lerombolták, javaikat elvették, gyümölcsfáikat elpusztították és sok más jogtalanságot is véghezvittek ellenük, amelyekből a házak elvitelét meg is mutatták. Erre az említett István a maga és rokonai, Jakab fiai nevében úgy válaszolt, hogy ők és jobbágyaik a 10 házat nem törvénytelen módon vitték el, hanem Deseu fiaitól méltányos áron megvásárolták, jobbágyaikat pedig nem verették meg, azok egy része törvényesen hozzájuk költözött, közülük senkit sem vittek el hatalmaskodva, a malmokat sem rombolták le, javaikat nem vették el, a gyümölcsfákat sem pusztították el, hanem mindezekben teljesen ártatlanok. Mindezeket az összegyűlt egyháziak és világiak, szomszédok és mások tudják, tőlük meg lehet kérdezni, amint azt a kápolnaispán oklevele is előírja. Fyles-i Miklós fia Mihály és Morus testvére, János elmondták, hogy a vizsgálatot nem kell elvégezni, és javasolták, hogy menjenek a Deseu fiainak és leányainak, valamint Benedek özvegyének és fiának visszaadandó részre. Ezt követően Miklós fia Mihály és Morus testvére, János, az említettek döntőbírái arról a részről, ahol István fiai ültek, heves szóváltás miatt elmentek, a hátramaradt fél és a konv. tanúságtevői a Mere-i egyház cimiterium-ába mentek magukkal víve Ferenc testvért, a perbeli ellenfél tanúságtevőjét is, döntőbíráikat és a konv. másik tanúságtevőjét is, hogy a cimiterium-ban sor kerülhessen a döntőbíráskodásra, amint a korábbi napokon magában az egyházban tárgyaltak. Majd Ferenc testvért küldték el a másik félhez, hogy folytassák a tárgyalásokat, István fiai és Jakab fiai és döntőbírájuk pedig többször is odahívta Deseu fiait, az úrhölgyet és fiát, Mihályt döntőbírájukkal, ahol addig ültek, de azok nem jöttek el. Majd István fiai és Jakab fiai döntőbírájukkal a pap házához mentek, Deseu fiai, az úrhölgy és fia, Mihály procurator-ukkal és Ferenc testvérrel szürkületig a cimiterium-ban ültek, a nap végeztével pedig – amint azt Ferenc 166