Sebők Ferenc: Anjou–kori Oklevéltár. XLIV. 1360. (Budapest–Szeged, 2021.)
Documenta
kijelölendő időpontban kész előállítani Eusi birtok felének szavatolására. Az oszágbíró az ország vele együtt törvényszéket tartó nemeseivel együtt úgy határozott, hogy László fia János a nevezetteket [1360.] jan. 13-ra (ad. oct. fe. Epiph. d. tunc venturas) törvényes idézés útján v. más módon állítsa a jelenléte elé, amikor is az ügyben döntést kíván hozni. Az ügy Miklós c. országbíró halála miatt – a király halasztást tartalmazó oklevele (l. 32. szám) révén, a korábbi állapot fenntartása mellett – márc. 11-re (ad presentem diem medii Quadr.) került. A határnapon az országbíró színe e. megjelenve János főesp. – Gugh fia Illés felperes távolmaradása mellett, ami miatt az országbíró másik oklevelében (l. 168. szám) foglalt bírságot vonta magára – úgy nyilatkozott, hogy ő a Szt. István konv. eladásról szóló oklevelét látni szeretné, ugyanis a birtok eladásakor nem tartózkodott az országban, és nem is volt a birtoknak tulajdonában, ezért nem is vett részt annak eladásában, így az oklevél megtekintéséig nem tud az ügyben állást foglalni. Mivel László fia János az említett oklevelet jelenleg nem tudja bemutatni, hanem erre időpontot kér, az országbíró elrendeli, hogy László fia János a Szt. István-konv. oklevelét és a másik említett oklevelet máj. 1-jén (in oct. fe. B. Georgii nunc venturis) mutassa be János mr. főesp. ellenében, amelyek megtekintése u. a felek között döntést fog hozni. D. in Vissegrad, 8. die termini prenotati, a. d. 1360. Mivel az országbírói honor pecsétje még nem áll rendelkezésre, az oklevelet testvére, György pecsétjével pecsételteti meg. E.: Dl. 2271. (NRA. 1539. 2.) Erősen vízfoltos. Hátoldalán azonos és 18. sz.-i kéz írásával tárgymegjelölés, kerek zárópecsét körvonala. Az oklevél előlapjának bal alsó sarkában Dominicus filius Pauli feljegyzés. 193. 1360. márc. 18. Visegrád Bubek (dict.) István c., [I.] Lajos király (H) országbírója azt a pert, amelyet a király korábbi halasztó oklevele (l. 164. szám) értelmében márc. 11-én (in die medii Quadr.) Soltez (dict.) Miklós és fia, János – akik nevében Vörös (Rufus) István jelent meg a Jazou-i konv. megbízólevelével – viseltek Mychk volt bán fia néhai Loránd mr. fia Miklós ellenében, a király Loránd fia Miklós érdekében kiadott írásos parancsára (l. 165. szám) máj. 1-jére (ad oct. fe. B. Georgii mart. nunc venturas) halasztja a korábbi állapot fenntartása mellett. D. in Vissegrad, 8. die termini prenotati, a. d. 1360. Mivel az országbírói honor pecsétje még nem áll rendelkezésre, az oklevelet testvére, György pecsétjével pecsételteti meg. E.: Dl. 4934. (NRA. 51. 22.) Hátoldalán azonos kéz írásával tárgymegjelölés, más egykorú kéz írásával az ügy további halasztására utaló feljegyzés, kerek zárópecsét apró töredéke. Megj.: A keltezésben először 1361. szerepelt, de a primo szót utólag áthúzták. 105