Sebők Ferenc: Anjou–kori Oklevéltár. XLIII. 1359. (Budapest–Szeged, 2023.)
Documenta
522 jelen, autentikus függőpecsétjével ellátott, chirographált privilegiális oklevelet adja ki Jakabnak és örököseinek. D. in fe. B. Lucie virg. et mart., a. d. 1359. E.: PLE. Pozsonyi kápt. országos lt. 14. 3. 2. (Df. 261 251.) Felül chirographált. Kissé vízfoltos. Hátoldalán 18. sz.-i kéz írásával tárgymegjelölés, a Fk.-en törött függőpecsét és sodrata látszik. 1124. 1359. dec. 13. Pécsvárad Wrricus, a pécsváradi monostor apátja és conservator-a az apostoli Szt. Szék által kiküldött, alulírott collega-ival Berecket, a győri egyház kápt.-jának prépostját, Miklóst, ue. egyház katedralis főesp.-ét, valamint Miklóst, a váci egyház olvasókanonokját és Miklóst, ue. egyház főesp.-ét – közülük kettőt v. egyiküket – [VI.] Ince pápa itt átírt márc. 24-i oklevelének (l. 207. szám) – amelyet László veszprémi püspök, királynéi udvari (aula) kancellár procurator-a mutatott be a közjegyző jelenlétében – felkéri, hogy megfelelően járjon el, mivel egy bizonyos Ádám pap, aki magát a Veszprém egyházm.-i Alsó- (Inferior) Kezew-i Szt. György-egyház rector-ának v. plébánosának mondja, és úgy tartja, hogy a plébánia tizedei és primitia-i emberemlékezet óta őt illetik, csak ezektől a néhai János veszprémi püspök őt megfosztotta, a procurator elmondása szerint azok mindig is a veszprémi egyházat illették, amint ez köztudomású a budai várban és az Alsó-Kezew-i egyház környékén, és azokat sem Ádám, sem elődei nem birtokolták. Mivel az apát ezt más elfoglaltságai miatt nem tudja személyesen kivizsgálni, a nevezetteket megbízza, hogy a fentiekkel kapcsolatosan végezzenek vizsgálatot, és ha arra derülne fény, hogy azok a veszprémi egyházhoz tartoznak, akkor az Alsó- és Felső (Superior) Kezew-i plébániák parochia-i területén élő mindkét nembeli hospes-ek, colonus-ok, inklinus-ok, cultor-ok, pensionarius-ok, censuarius-ok és az összes laborator részére interdictum és excommunicatio kilátásba helyezésével rendeljék el a tizednek a püspök és egyháza részére történő megfizetését, szükség esetén világi karhatalom igénybe vételével is. Ennek tanúságtételéül a jelen oklevelet közjegyzővel erősítteti meg és hozatja nyilvánosságra, valamint pecsétjével látja el. D. et actum Pechwaradini, in domo habitationis nostre, a. Incarn. d. 135[9.], Ind. XIII., 13. die mensis Dec., VI. Ince pápasága 7. évében, András, a Pechwaradinum-i Szt. Benedek-kolostor perjele, János szentdemeteri (S. Demetrius) pap, Péter fia János polgár, Kelemen fia Gergely Pécs egyházm.-i pécsváradi bíró, és más egyházi és világi tanúk jelenlétében. E.: Veszprémi érseki és főkápt.-i lt. Oklevelek. Dec. Episcopales 15. (Df. 200 221.) Hártya. Kissé vízfoltos és csonka. Hátoldalán 18. sz.-i kezek írásával tárgymegjelölés, a Fk.-en függőpecsét bevágásai látszanak. R.: Veszp. Reg. 206–207. (522. szám); Bakács, Pest megye 219. (763. szám); Bónis– Balogh 138. (1266. szám). Megj.: Az oklevélen Domokos fia Jakab, a veszprémi egyház kanonokja, császári közjegyző hitelesítő záradéka.
