Sebők Ferenc: Anjou–kori Oklevéltár. XLIII. 1359. (Budapest–Szeged, 2023.)

Documenta

516 quind. sabb. prox. an. fe. Divisionis ap. prox. preteritis) Pechel-i Sandor özvegye ue. Pechel-i Bohtaryen ~ Buhteryan (dict.) Mihály és János ellenében bemutatta az említett idézést tartalmazó oklevelet, amely szó szerint átírta a királynak a kápt.-hoz intézett oklevelét (l. 663. szám), és amely magában foglalta az úrhölgy keresetét is. E szerint Sandor özvegye a király és a királyné e. elpanaszolta, hogy Pechel birtokból őt hozomány és jegyajándék illeti meg, aminek fejében férjének rokonai, Buhteryan (dict.) Mihály és János többszöri törvényes kérése ellenére nem adtak neki elégtételt. E miatt a király megparancsolta a budai kápt.-nak, hogy Bálint fia Péter udvari (aula) familiaris, erre a célra kiküldött speciális királyi ember társaságában küldje ki tanúságtevőjét, akinek jelenlétében a királyi ember Mihályt és Jánost az úrhölgy ellenében a király jelenléte elé idézi, a kápt. pedig tegyen minderről írásos jelentést. A kápt. a király parancsára Péter királyi ember társaságában kórusának clericus-át, Jánost küldte ki tanúságtételre, akik visszatérve egybehangzóan előadták, hogy a királyi ember júl. 13-án (sabb. prox. an. fe. Divisionis ap. prox. preteritum) a nevezetteket Pechel-i birtokrészükön Sandor özvegye ellenében júl. 27-re (ad quind. eiusdem termini prox. tunc venturas) a király jelenléte elé idézte. Az oklevél bemutatása u. a úrhölgy Mihály és János részéről hozománya és jegyajándéka ügyében igazságot kért az országbírótól. Erre a személyesen megjelent Mihály és János úgy válaszoltak, hogy ők Sandor özvegyének Pechel-i teljes birtokrészét nem birtokolják, viszont amit Sandor birtokrészéből birtokolnak, abból az úrhölgyet méltó becslés szerint hozománya és jegyajándéka címén megillető részt készek kiadni. Mivel a becsléshez királyi ember és budai kápt. tanúságtevőjének a kiküldésére van szükség, az országbíró írásban (scribentes) (l. 700. szám) felkérte a kápt.-t, hogy aug. 22-én (in oct. fe. Ass. B. virg. tunc venturis) Lukács Segusd-i plébános, királynéi káplán, speciális királyi ember társaságában küldje ki tanúságtevőjét Pechel birtokra, ahol a királyi ember a szomszédokat összehívva, a felek v. törvényes procurator-aik jelenlétében végezzen vizsgálatot arról, hogy Sandor a birtoknak mekkora részét tartotta, ha Mihály és János ebben nem működnek közre, akkor ezt a szomszédok útmutatása alapján tegyék meg, majd más fogott bírák közreműködésével végezzen becslést, a kápt. pedig aug. 29-re (ad 8. diem dict. oct.) tegyen a királynak minderről írásos jelentést, hogy az elégtétel megfizetésére az országbíró kiszabhassa a határidőt Mihálynak és Jánosnak. Majd az ügy tárgyalását az országbíró oklevelével (l. 812. szám) a felek kérésére okt. 6-ra (ad oct. fe. B. Mychaelis arch. tunc venturas) halasztotta. A határnapon az országbíró színe e. megjelenve egyik részről Sandor özvegye, másik részről Mihály a maga, Bohteryan (dict.) János nevében pedig Thobias deák (litteratus) az országbíró megbízólevelével bemutatták a budai kápt.-nak a királyhoz intézett válaszlevelét (l. 778. szám). E szerint a kápt. az országbíró kérésre Lukács plébános, speciális királyi ember társaságában András mr. scolasticus-t küldte ki tanúságtételre, akik visszatérve egybehangzóan előadták, hogy aug. 22-én kiszálltak Pechel birtokra, a szomszédokat összehívva, a felek jelenlétében vizsgálatot végeztek arra vonatkozóan, hogy Sandor Pechel-en mekkora részt birtokolt, és a most Mihály és testvére, Domokos kezén lévő rész milyen értékű. A birtokrészen a felek útmutatása szerint hj.-t és határ-elkülönítést végeztek, amivel az úrhölgy elégedett volt. A birtokrészt – szántóföldeket, kaszálókat, erdőket és más haszonvételeket – fogott bírák