Sebők Ferenc: Anjou–kori Oklevéltár. XLIII. 1359. (Budapest–Szeged, 2023.)

Documenta

513 1107. (1359. dec. 8. e.) I. Lajos király megparancsolja a nyitrai kápt.-nak, hogy sacristia-jában keresse meg és írja át saját 1286. máj. 2-i privilegiális oklevelét. Eml.: az 1109. számú oklevélben. 1108. 1359. dec. 8. A nyitrai egyház kápt.-ja hírül adja: Vilmos, az egri egyház kápt.-jának prépostja, kápolnaispán, [I.] Lajos király (H) titkos kancellárja írásos kérésére (l. 1092. szám) Máté fia Péter Nyitra m.-i Wezeken birtokának 6 fogott bíró általi felosztásához, negyed részének pedig Mykocha fia Miklós részére történő iktatásához János mr. őrkanonokot küldte ki tanúságtételre, aki visszatérve a felek jelenlétében előadta, hogy Wezeken-i Péter fiai: Sandor és László, valamint Mykocha fia Miklós és a 6 nemes fogott bíró, ti. Perk-i Miklós, Bel-i Gergely, Septench-i Zeuke (dict.) Miklós [fi]ai: Miklós és Zeuke, Gyula fia Tamás és Chermen-i György dec. 1-jén (die domin. prox. p. fe. S. Andree ap. de novo preteritum) kiszállt Wezeken birtokra, amit a felek 4 egyenlő részre osztottak, és Sandor és László az egyik negyedet, 2 wlgariter lehen (dict.) teljes curia-t – az egyik lakott, a másik üres – Ny felől egy hold hosszúságban szántóföldekkel, az alább részletezendő határok között – említett curia-k v. sessio-k, völgy, nagy út Sarfew-re, Nemechke birtok határai, Berch, ott lévő Szt. Györgyegyház, Fekete Erdeu (dict.) erdő, határjelek vége –, továbbá az említett curia-kkal szemben egy teljes curia-t szántóföldekkel a cseresznyefáktól a Berchwt (dict.) útig, innen a tövises árkon át a Wezeken birtokot középen átszelő kis folyóig és a Rybuek kis folyó alsó részéig, továbbá a wlgariter Teiusinege (dict.) mesde mentén Ke felő egy felső malomhelyet a halfogóhely mellett, ahol a nagy út fölött eléri az említett erdőt, és eljut azokhoz a határjelekig, amelyek között az egyik részt az említett Miklós, a másikat pedig ezzel szemben a vízen túl és malom fölött eddig Sándor és László birtokolta, utóbbiak rokonuknak, Miklósnak iktatták szavatosság vállalásával, az őt megillető jogon, örök birtoklásra, ellentmondó nem volt. Ennek az örök emlékezetben való megszilárdítására a kápt. a jelen, chirographált, függőpecsétjével ellátott privilegiális oklevelet adja ki Miklósnak. D. in fe. Conc. B. virg., a. d. 1359., János mr. lévén az olvasókanonok. E.: Dl. 4899. (NRA.701. 52.) Hártya. Felül chirographált. Kissé szakadozott és vízfoltos. Hátoldalán 18. sz.-i kéz írásával tárgymegjelölés, vörös-zöld sodraton ép függőpecsét. 1109. 1359. dec. 8. A nyitrai egyház kápt.-ja hírül adja: királyi parancsra (l. 1107. szám) sacristia-jában megkereste, és 1359. dec. 8-án (in fe. Conc. B. virg. in a. d. 1359.) privilegiális oklevelében átírta saját 1286. máj. 2-i (2. die fe. BB. Philippi et Jacobi ap., a. d. 1286.) privilegiális oklevelét, amely szerint Vecche-i Isaac fia Bertalan c. Nyitra