Sebők Ferenc: Anjou–kori Oklevéltár. XLIII. 1359. (Budapest–Szeged, 2023.)

Documenta

396 855. 1359. szept. 15. A pannonhalmi (Sacer Mons Pannonie) Szt. Márton-monostor konv.-je jelenti Miklós [!] nádornak (H), a kunok bírájának: Péter Beel-i apát részére kiadott, itt átírt, birtokvisszavételre vonatkozó aug. 23-i oklevelének (l. 783. szám) megfelelően Fenyeufu-i Borbrew nádori ember társaságában István mr.-t, a konv. notarius-át küldte ki tanúságtételre, akik visszatérve egybehangzóan előadták, hogy szept. 13-án (f. VI. prox. p. fe. Nat. B. virg. prox. preteritum) kiszálltak Palaznuk birtokra, a szomszédokat összehívva jelenlétükben visszavételt, hj.-t, határ-elkülönítést és Péter apát, valamint a Beel-i egyház részére történő iktatást kívántak végezni, ellentmondó nem volt, amikor János mr., a veszprémi egyház kápt.-jának kanonokja és dékánja a kápt. nevében és megbízólevelével megjelenve a kápt. kezén lévő Palaznuk birtok hj.-át nem, de visszavételét és Péter apát és a Beel-i egyház részére történő iktatását tiltotta, ezért a nádori ember a veszprémi kápt.-t Péter apát és a Beel-i egyház ellenében okt. 6-ra (ad oct. fe. S. Michaelis arch. nunc venturas) a nádor jelenléte elé idézte. D. 3. die ipsius citationis, a. d. supradicto. [1359.] E.: BFL. 464. Konv.-i lt. Capsarium 51. C. 4. (Df. 207 261.) Papír. Erősen vízfoltos és szakadozott. Hátoldalán azonos kéz írásával tárgymegjelölés, más egykorú kéz írásával pro actore Johannes filius Symonis cum Sancti Martini, pro in [causam attracto] Jacobus canonicus ecclesie proprie cum eiusdem ad Cinerum de voluntate partium, par debet feljegyzés, nagyméretű kerek zárópecsét töredékei. Eml.: 1. Kont Miklós nádor, 1360. máj. 20. k. Veszprémi érseki és főkápt.-i lt. Veszprémi kápt. mlt. Palaznak 32. (Df. 200 952.) 2. Kont Miklós nádor, 1360. okt. 27. Veszprémi érseki és főkápt.-i lt. Veszprémi kápt. mlt. Palaznak 33. (Df. 200 953.) K.: Dreska G., Pannonhalmi konvent I. 95–97. (91. szám). R.: Veszpr. Reg. 206. (521. szám) (szept. 13. u. keltezéssel) (Eml. 1–2. alapján). 856. 1359. szept. 15. A pozsonyi egyház kápt.-jának színe e. megjelenve a Vasvár m.-i Alber-i Miklós fia István mr. serény lovag (strenuus miles) bemutatta a kápt. privilegiális oklevelét (l. Anjou-oklt. XLII. 1186. szám), kérve annak a kápt. szintén privilegiális oklevelében történő átírását, amit az a jelen oklevéllel teljesít. Ennek az örök emlékezetben történő megszilárdítására a kápt. a jelen, autentikus pecsétjével ellátott, chirographált privilegiális oklevelet adja ki. D. in oct. fe. Nat. virg. glor., a. d. 1359. E.: SNA. Pozsonyi kápt. hh. lt. Oklevelek 14. 4. 6. (Df. 226 633.) Hártya. Alul chirographált. Hátoldalán más egykorú kéz írásával tárgymegjelölés, benne Durug névalak, függőpecsétje elveszett.